Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Mózsi Ferenc: A világnézeti és a komplex irodalmi nevelés
míg Lorca Cigányrománcai nem a ,,más“-ságot, hanem a spanyol néppel való hasonlóságot, a csendőrt, a nok- türn-rémet“, mint a közös elnyomás szimbólumát hangsúlyozzák. 3.3 Nem kevesebb problémát okozott a költemény műfaji meghatározása sem. Ugyanis a költemény műfaji szempontból a románc és a ballada között áll. A románc (verses kisepika) a balladával rokon műfaj. A tanulók — „magyar irodalmi anyanyelvűk“ révén a balladát ismerték (Arany J.], ezért erre kellett építeni. Kisebb gondot okozott a műnem (líra, epika, dráma) és a műfaj fogalmának a tisztázása is. Csak ezek után lehetett rátérni: egy műfaj jellegét az határozza meg, milyen mértékben érvényesül benne a líraiság, az epikusság és a drámaiság. A magyar irodalmi tudat pl. a románcot a balladától nemcsak kevésbé drámaibb, de jóval derűsebb jelleggel ismeri. Hiszen az egyik legismertebb magyar románc Petőfi: Falu végén kurta korcsma c. verse. Ugyanakkor a tanulók nem tudhatták, nem ismerték, hogy a világirodalomban a spanyol barokk, majd a romantika által életre keltett híres középkori hősi ének, a Cid-ének lírai betéteit képező románcok a legismertebbek. A románc a 19. század irodalmában (és zeneirodalmában is) rendkívül gyakori műfaj volt. Ennek az érzelmes és szentimentális, epikus jellegű költeménynek (tételnek) formája általában szabad. A műfaj szemléltetését segítette az alábbi táblai vázlat: lent, akik rendszerint ketten őrködték a csendet. Azt is könnyű volt megérteni, hogy a noktürn (zene, lásd nocturne, francia szó) éjjeli zenét, tehát az udvarlás, a széptevés egyik formáját jelenti. A költő két, idegen, sőt ellentétes jelentésű szó, a noktürn és a rém ösz- szetételével nem csak találó, de egyben a költemény ijesztő hangulatát és feszültségét is kifejező, szürrealista szókapcsolást alkotott. Hiszen az értő olvasóban ez a bizarr szókapcsolás a „csend-őrei“ teremtette a „csend-alag- úton“ járó „noktürn-rémekkel“ szemben olyan ellenérzést és iszonyatot kelt, mely szinte egyedüli a világirodalomban. Amikor azonban rákérdeztem, ismernek-e egy Chopin noctur- ne-t, fülükben van-e Mozart Egy kis éji zenéjének valamelyik melódiája, vagy emlékeznek-e egy édeskés meló- diájú szerenádra (pl. Schubert muzsikájára), nem kaptam választ. Ezért lejátszottam néhány taktust a Mozart- zenéből (ezt felismerték), majd Pablo de Sarasate Cigánymelódiák (op. 20.) c. virtuóz hegedűszólónak a „Csak egy kislány...“ c. (Szentirmay Elemér) dalát, a májusi éjjelizenék közkedvelt, a népi dallamkincsbe is bekerült nótáját mutattam be, s így már megértették: a „noktürn-rém“ szó- kapcsolat valóban ijesztően idegesítő, bizarr, szürrealista költői kép. Mindezek ellenére vagy éppen ezért a tanulók kórusban kérték: játsszuk végig Sarasate virtuóz szerzeményét, mert részükre ez a csodálatos fényű és vaLíra Epika Dráma Románc Ballada A „ballada dráma dalban elbeszélve“ (greguso) a ballada = drámaiság + líraiság + a románc = kevesebb drámai elem + A tanulók gyorsan megértették, hogy a szókép egyik faja: rész az egész helyett (pars pro toto). Pl. „zsávoly-pá- rok“ esetében a „zsávoly“ durva szövésű szövetet jelent, melyből katonaruhát készítettek. A zsávoly tehát „pars pro toto“-ként csendőrt, katonát jeepikusság líraiság + epikusság rázsú muzsika új, eddig nem hallott muzsika, mű, zenei élmény (!). Persze a tanítási óra percmutatóját megállítani ennek ellenére sem lehetett... Élménybeli perceket jelentettek a költemény hangulatát megfestő színek szimbolikus jelentésének tanulói meg101
