Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Gabriela Vörösová: A pedagógus felkészültsége és az oktató-nevelő folyamat hatékonyságának növelése
fejtései, illetve a következő verssorok találó és értő értelmezései: „Fekete ló, fekete ló, Patkók fekete zenéje.“ /.. . „Zöld sugárzás — bújj el, bújj el,“ /... „Örökzöldek visszazsongnak patron-rezek zörejére“ (...) „Mennek már, kik összetéptek. Csend-őrök: csend-alagúton“ Ugyancsak érdekes vita alakult ki akörül, vajon miért nem ballada ez a költemény, hiszen ez az „árva cigányváros drámája dalban elbeszélve“. Lorca szerint viszont a költemény A spanyol csendőrök románca. Melyik felfogás adna a versnek magasabb feszültséget? Jelentene az olvasó számára több taszítást, illetve erősebb vonzást, váltana ki erősebb antipátiát és nagyobb szimpátiát?... A vitát — természetesen — nem zárjuk le ... 4. A fenti — kísérleti tanítás — bizonyítja: a világnézeti nevelés az irodalmi oktatás során nem valósítható meg esztétikai nevelés nélkül. Az irodalmi katarzist jelentő elektromos töltést, azaz egy mű vonzásának — taszításának átérzését csakis az irodalmi Szép értése és átélése jelentheti.. Iskoláinkban ezt többek között a komplex irodalmi nevelés hivatott megvalósítani, s ennek egyik célja: feloldani a bennük jegesedő előítéleteket és görcsöket, s rávezetni tanítványainkat egy olyan szépirodalmat értő és élvező „olvasás gyönyörűségére“, mely mindnyájunkat hozzásegíthet megteremteni József Attila harmóniáját az „idebent“ és az „odakint“ között. Dr. MÖZSI FERENC A pedagógus felkészültsége és az oktató-nevelő folyamat hatékonyságának növelése Az új tantervek tartalmának és a didaktikai eljárásoknak a megvalósítása nem történhet mechanikus úton. A pedagógusnak tevékenyen és önállóan kell viszonyulnia az oktató-nevelő folyamathoz. Ennek a viszonyulásnak a minősége attól függ, milyen mélyen értette meg a pedagógus az új elemeket, mennyire képes eddigi tapasztalatait és képességeit a valóságos oktató-nevelő folyamatban is érvényesíteni. Az új, progresszív megközelítés változásokat idéz elő a pedagógus munkájában, ezért elkerülhetetlen, hogy megfelelő szinten tudatosítsa a meghatározott célt. Az oktatás és a nevelés eszközeinek, tehát a tanítás tartalmának, módszereinek és formáinak, valamint a segédeszközöknek a megválasztása attól függ. hogyan közelíti meg az adott feltételek között a kitűzött célokat. Az eddigi pedagógiai gyakorlatban a célt leszűkítve értelmeztük. A tanítási folyamatban csak a tantárgy speciális céljainak az elérésére törekedtünk, ezek azonban gyakran elaprózódtak, és nem vették figyelembe a nevelés és az oktatás részlet- és általános céljai közötti összefüggések mélységét. Az ilyen megközelítés szegényebbé tette mind a tantárgy, mind a pedagógus nevelő hatását. Az oktató-nevelő folyamatnak arra kell irányulnia, hogy a tanulók a tananyagot készségek és szokások formájában sajátítsák el, hogy ezek segítségével céltudatosan fejleszthessük tanulóink képességeit, a tantárgy 102