Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Jozef Havlín elvtársnak, a CSKP KB titkárának az országos pedagóguskonferencián elhangzott beszédéből
Ezt már az óvodákban kell megalapozni, majd a közép- ás főiskolákon teljes mértékben kibontakoztatni. Eközben ügyelni kell a műveltség egységére, az egyes tantárgyakat nem szabad elszigetelni, el kell mélyíteni a tantárgyak közöiti kapcsolatokat úgy egyesítve a nevelést és az oktatást, hogy az egész folyamatban az értelmi neveléssel párhuzamosan folyjon az eszmei-politikai, világnézeti, erkölcsi, munkára való, valamint az esztétikai nevelés, honvédelmi és testnevelés. Ezzel egyidőben igényesebben kell elemezni és értékelni az alapvető oktatási dokumentumok teljesítését. Az alapiskola új nevelési és oktatási irányzatát szüntelenül gazdagítanunk kell, megszabadítva az elévült és fölösleges részektől úgy, hogy az eddiginél jobban segítse elő a tanulók és diákok túlterheltségének megszüntetését, amely ogosan a közvélemény bírálatának tárgyát képezi. Figyelmünk homlokterébe kerülnek a középiskolák és a felsőoktatási intézmények végzett diákjai politikai és szakmai felkészültségének kérdései. Középiskoláink és felsőoktatási intézményeink a jövőben csak akkor teljesíthetik jobban társadalmi feladatukat, ha munkaeredményük, szervezési felépítésük és mindennapi életük összefonódik a dolgozó néppel, azokkal a problémákkal, amelyeket a társadalmi élet egyes területein oldunk meg, a kommunista párt életével és munkájával. Ügyelnünk kell arra, hogy a tantestületek szakmai színvonala és szakképzettsége ne marad on ie a társadalmi gyakorlat fejlődése mögött. Az oktatási minisztériumoknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak figyelmet kell szentelniük annak, hogy az összes középiskolában fokozatosan végrehajtsák a tartalmi változásokat, kihasználják az új programok kísérleti bevezetésének tapasztalatait, vegyék figyelembe a társadalmi gyakorlat javaslatait és követelményeit. A középiskolákkal kapcsolatban döntő fontosságúnak tartjuk a munkásutánpótlás felkészítésének javítását, büszkeségük megerősítését, hogy a munkásosztályhoz tartoznak. A középfokú szakmunkásképző intézetek hálózatának kiépítése, káder-, anyagi-műszaki ellátottságuk céltudatos javítása elsősorban azt feltételezi, hogy a í:aíal munkásnemzedék nevelésében és képzésében jobb eredményeket érjünk el. Ennek elérése az egész irányítás, az egyes ágazatok, nemzeti bizottságok, az oktatásügy irányító szervei és a gazdasági vezetők egyik elsőrendű kötelessége. Ugyanúgy rendkívül fontos, hogy ne csak az ún. divatos szakmákkal törődjenek, hanem azokkal is, amelyek szükségesek az emberek szükségleteinek kielégítéséhez, a nyugodt élethez. A pedagógusoknak, mestereknek és nevelőknek minden középíokű szakmunkásképző intézetben elmélyültebb nevelő hatást keli gyakorolniuk, hogy ennek eredményeként a tanulók jobb ismereteket szerezzenek, javuljon szakmai felkészítésük és jártasságuk. Célunk, hogy a középfokú szakmunkásképző intézetek tanulói, akik a kilencvenes években fejtik majd ki legaktívabb gazdasági tevékenységüket, a leg' korszerűbb gépeken és berendezéseken tanuljanak. El kell érni, hogy szakmailag jói fe készült mesterek foglalkozzanak velük. Ezeket a követelményeket kell tükrözni az egyes ágazatok és nemzeti bizottságok intézkedéseinek. A felsőoktatási intézményeknek döntő szerepük van a tudomány fejlesztésében és felelősség hárul rájuk a tudományos eredmények gyakorlati érvényesítésében. Elvárjuk, hogy a felsőoktatási intézmények hozzájáruljanak azon országok népének képzéséhez, amelyek a szocialista fejlődés útját választották. A különböző országokból érkező külföldi diákok jelenlétének fel5
