Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Jozef Havlín elvtársnak, a CSKP KB titkárának az országos pedagóguskonferencián elhangzott beszédéből
sőoktatási intézményeinkben fontos politikai jelentősége is van. Alkalmunk nyílik arra, hogy megmutassuk, mi az a szocializmus, hogyan élnek az emberek nálunk, mire törekszenek, s azt is, hogy a békéért folytatott harcot nagy feladatunknak és célunknak tekintjük. Intenzívebben kell tökéletesíteni a főiskolák tudományos-kutató munkáját. Ez azt jelenti, hogy a tudományos kutatómunkát a népgazdaság legfontosabb ágazataira, a nemzetközi gazdasági együttműködésre kell irányítani. Minden középiskolának és felsőoktatási intézménynek céltudatosabban kell ügyelnie arra, hogy a végzett diákok alapos ismereteket szerezzenek, elsajátítsák a korszerű technológiai folyamatokat, a szervezés és a vezetés területein, be tudjanak kapcsolódni jövendőbeli munkahelyeiken a tudományos-műszaki fejlesztésbe és erre ösztönözzék munkatársaikat is. Fel kell készíteni a diákokat az elektronika széles körű alkalmazására. A hallgatóknak nemcsak elméleti ismereteket kell szerezniük az elektronikáról és a számítástechnikáról, elegendő alkalmat kell biztosítani, hogy a gyakorlatban is megismerkedjenek célszerű kihasználásukkal. Társadalmi fejlődésük igényes feladatai teljesítése érdekében a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben a nevelési-oktatási tevékenységnek rugalmasabban kell reagálnia a népgazdaság intenzifikálására az egyes ágazatokban, a tudományban, a technikában és a kutatásban kialakuló űj szükségletekre, a tudományos-műszaki haladás gyorsabb érvényesítésének szükségességére. A munka iránti viszony és a munka eredményei az ember életének, a munkakollektívákban és a társadalomban betöltött helyének meghatározó tényezői. Ezért olyan fontos következetesen megvalósítani az újszerűén megfogalmazott munkára nevelés tartalmát. Ennek a nevelésnek nagy a jelentősége a diákok és a tanulók pályaválasztása szempontjából is. Az ifjúság termelőmunkában való részvételének eredményeit az eddiginél gyakrabban kellene igényesen értékelni. Ez fontos a széleskörűen értelmezett erkölcsi nevelésben is, amelynek domináló értékei a munkaszeretet, a munka iránti viszony, a fegyelmezettség, a munkakollektíván belüli kapcsolatok, az egyéni és a kollektív munkakezdeményezés, a létrehozott értékek és a társadalmi tulajdon iránti viszony. Annak érdekében, hogy az iskola ezt a szerepét is sikeresen betölthesse, folytatni kell az anyagi-műszaki központok létesítését, műhelyek, szaktanter тек és laboratór'umok építését. El kell mélyítem az együttműködést a termelővállalatokkal és üzemekkel, lehetővé kell tenni az oktatást az üzemekben, bővíteni kell közvetlenül az üzemekben és a szövetkezetekben a fiatal technikusok és természettudósok állomásainak hálózatát és javítani kell tevékenységüket. A fiatal nemzedék formálásának rendkívül fontos tényezője a nevelés valamennyi láncszemének egységes hatása. E tekintetben rendkívül jelentős a család és az iskola szoros együttműködése. A családok zöme cselekvőén együttműködik az iskolával. Gyermekét képes bevenni a társadalmi életbe anélkül, hogy hatását az iskolában vagy később a munkahelyen ki kellene igazítani, avagy alapvető módon helyre kellene hozni. Ott, ahol a családi élet megbomlott, ahol a szülők veszekednek, és azokban a családokban, amelyekben még érvényesül a kispolgári szellem, nem fektetik le a gyerekek nevelésének, felkészítésüknek, a társadalmi életbe és a munkába történő beilleszkedésüknek szilárd alapjait. A gyerekek nevelését nem 6
