Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-05-01 / 9. szám - A munkára nevelésről / Figyelő
Az volt a cél, hogy feltárják: az 1—2. osztály végére mennyire készek a tanulók az önálló tudatos tevékenységre. Öt feladatot kellett megoldaniuk a papírmunkák, ill. a kerti munkák köréből. Háromféle papírból kellett kiválasztaniuk a legmegfelelőbbet a hajtogatással készítendő tok alapanyagául, négyzetet alkotniuk a vastagabb papírból, gombát kinyírni a megfelelő sablon segítségével, borsót és retket rajzolni eredeti nagyságban és le kellett írniuk 3 szobanövény nevét. Az értékelést az egyes munkák pontossága szerint pontokkal végezték. (M. Štépánková: Pracovní vyučová- ní v 2. ročníku základní školy, 1984, 3. szám, 133—35. о.). Ugyanebben a számban I. Škára a tanulók kísérleteiről ír. A munkára nevelés óráin alkalmazhatók pl. névjegykártya készítése papírból a 2. osztályban, vízhatlan kesztyű a 3. osztályban és akasztókkal ellátott polc készítése a 4. osztályban. A szerző leírja a munkamenetet és megfelelően illusztrálja is. (I. Škára: Žákovský pokus v pracov- ním vyučovaní, 176—79. o.). Výroba a škola Mi a feltétele annak, hogy tartós érdeklődés ébredjen a tanulókban a munka valamely szakterülete iránt? A sikeres pályaválasztásnak, az egészséges személyiségfejlődésnek egyaránt kulcskérdése ez. Az érdeklődés olyan motívum, amely valamilyen tevékenység elvégzésére, valamivel való foglalkozásra irányul. Lehet széles körű vagy egyoldalú, élénk és lanyha. Fejlődésük szervesen összefügg az oktatás folyamatával, a készségekkel, a szokásokkal, az egyén által elfogadott érték- rendszerrel. Az érdeklődés meglétének és fejlődésének fontos előfeltétele, hogy pozitív beállítódást alakítsunk ki bizonyos tevékenységhez, a tanuláshoz, a munkához és eredményeihez. A beállítódás az egész személyiséget érinti, értelmi, érzelmi és akarati összetevőket foglal magába. A nevelés hatására alakul ki a pozitív vagy negatív beállítódás a munkához, az egyes szakterületekhez, a technikához; a politikai, az erkölcsi és az esztétikai beállítódás formálása szintén a nevelés feladata. Nem támaszkodhatunk csupán rövid ideig tartó akciókra, véletlenszerű tanulói aktivitásra. A komplex személyiségfejlesztés érdekében nem helyezhetjük a hangsúlyt csupán egyoldalúan az értelmi fejlődésre, az oktatás és nevelés során fejleszteni kell az érzelmi és az akarati tényezőt is. Fontos, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, melyek során a gyermek örömet érez nemcsak az egyéni szempontból, hanem a társadalmi szempontból hasznos munka jó elvégzése eredményeképpen. Az óvodától kezdve valamennyi oktatási intézmény nagyon sokat tehet a munka iránti érdeklődés fejlesztése érdekében. Különösen jelentősek a nem kötelező szervezett foglalkozások, a szakkörök, versenyek, klubfoglalkozások. (L. Mojžíšek: Princípy rozvíjaní pra- covních a technických zájmű zákű, 1983/84, 2. szám, 48—50 o.j. Köznevelés Helyettesíthető-e az iskolai munka, a tanulási munka a játékkal? Nem követel-e ez meg egészen más jellegű képességcsoport-kialakítást, mint a játékos tevékenység? Játékkal kell-e a tanítási órán elérni azt, hogy a tanulókban a tanulás-tanítás kedvet, örömet, jó hangulatot váltson ki? — Ezekre a kérdésekre válaszol Lénárd Ferenc Munka és játék című fejtege286
