Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-05-01 / 9. szám - A munkára nevelésről / Figyelő
zök felhalmozását; ez a megfelelő módszerek kiválasztásának az ismeretét jelenti. Azt a célt szolgálja, hogy kezdettől fogva biztosítsuk a technikai művelődés racionális és hatékony voltát. A testi és az esztétikai neveléssel való kapcsolat követelményének teszünk eleget, ha a munkadarabok szépségének és rendeltetésük szerinti alkalmazásának felismertetésére vezetjük a tanulókat, ha a munkára nevelés során a leendő technikusok számára megfelelő alkotó légkört teremtünk. A munkára nevelés technikai biztosítása azt jelenti, hogy minden tanuló azonos nehézségű feladatot oldhat meg. A gyermek ne függjön a szülők vagy az ismerősök anyagi ellátottságának lehetőségeitől. Nemcsak az egyes tanulók, hanem az egyes osztályok viszonylatában is azonos indulási feltételeket kell biztosítanunk. A szerző felsorolja azokat az eszközöket, tárgyakat, anyagokat, amelyek segítségével a munkára nevelés során feltétlenül rendelkezni kell. Hangsúlyozza, hogy amennyiben azt akarjuk, hogy az alapiskola felső tagozatának a tananyaga szervesen kapcsolódjon az alsó tagozatéra, feltétlenül szükséges bizonyos kontinuitást teremteni a plasztikus anyagok megmunkálásában. A tanterv kidolgozása idején az összeállítókat a fahiány nyugtalanította, ezért hangsúlyozták a lágyabb anyagok megmunkálását. Ma sem várható, hogy a munkára nevelés oktatásához szükséges faanyag úgy érkezzen meg az iskolába, mint a tankönyvek vagy a képzőművészeti nevelés eszközei. A faanyagot önálló módon kell beszerezni (pl. olyan ládákból, amelyeket nem kell visszaküldeni, a patronáló üzemtől, szövetkezettől (stb.j. (R. Gregor: К problematice pracov- ního vyučovaní, 1984, 5. szám, 291—93 o.). A folyóirat 7. számában (1984) L. Blatný írását nemcsak a munkára való nevelés, hanem a képzőművészeti nevelés oktatói is haszonnal olvashatják, mivel azt elemzi, hogy milyen lehetőségek, feladatok adódnak az 1—4. osztályban a modellezésre a képző- művészeti nevelés és a munkára nevelés során. Részletesen leírja a megmunkálásra alkalmas anyagokat, illetve azt, mit miből ajánlatos készíteni. Néhány fényképpel illusztrálja is a tanulók által elkészíthető figurákat. Az alsó tagozatos munkára nevelés oktatásához az 1. és a 2. osztályban nem került sor lényegesebb változásokra a közelmúlt tantervi módosításai során. Redukcióra csupán a 3. osztályban került sor a modellező anyagokkal végzett munka tartalmában. A 2. osztályban azokat a munkakészségeket és jártasságokat mélyítik el a tanulók, amelyeket az 1. osztályban kezdtek elsajátítani, a termeléssel, a különböző anyagokkal kapcsolatos munkára vonatkozó elméleti alapismereteket, hogy biztosan felismerjék a megmunkálásra kerülő anyagokat, az alkalmazott szerszámokat, eszközöket a higiéniai követelmények és a munkabiztonság szem előtt tartásával. Az oktató-nevelő munkának az önálló, az alkotó és tudatos munkavégzés készségének további fejlődésére kell irányulnia. A munkára nevelés eredményességének egyik alapfeltétele a megfelelő anyagellátottság biztosítása. Tekintettel arra, hogy a munkára nevelés már évek sora óta az új követelmények szellemében valósul meg, nem lenne szabad ennek problémát jelentenie az iskolákban. Ma már minden iskolának rendelkeznie kell nemcsak pl. kés- és ollókészlettel, hanem a kertészeti, a termelési gyakorlatok további alapvető szerszámaival is. A munkára nevelés hatékonyságát kísérletileg vizsgálták 4 kiválasztott iskolában az 1982/83-as iskolaévben. 285
