Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1985-05-01 / 9. szám - A munkára nevelésről / Figyelő

A megfejtések: basa, borsuk, húsa, Július, kosa, kosom, les, Miska, most, nos, sála, Sas, sebe, sem, sója, sok, som, test, ide, neje, pite, verne, ti lány. Változat: Szókeresés, ha tudjuk, hogy a kifejezés első részében értelmezett magyar szó írásképe azonos a kifejezés második részének szlovák megfelelőjével. Például: jelen pillanatban híd (most), tehát orr (nos), nem kevés vetélytárs (sok), vadon termő nö­vény vagyok (íom), erre a helyre megy (ide). Fordított eset: A kifejezés első részének szlovák megfelelője írásképét tekintve azonos a kifejezés második részében értelmezett magyar szó írásképével. Például hűségesen ütlegelne (verne). Ezt a rejtvényjátékot is módosíthatjuk oly módon, hogy a „Magyar kiejtéssel jelenté­se a szlovákban” oszlopban a keresett szó magyar értelmezését adjuk meg. További csoportot is lehetne még alkotni azokból a szavakból, amelyekben a II. és a III. csoport jellegzetességei egyaránt megtalálhatók. Ilyen szó például a még jelentésű szlovák ešte, melynek magyar olvasata (este) jelentését tekintve a szlovák večer szó­nak felel meg. Ezeknek a szavaknak az összegyűjtését — minthogy felhasználásuk a le­írt módon túlságosan körülményeskedő volna — fölöslegesnek tartottam. A felsorolt rejtvényjátékok nyelvi vetélkedők érdekesebbé tételére is alkalmasak. GÄGYOR JÓZSEF FIGYELŐ A munkára nevelésről Komenský Azok a tanulók, akik ma az alapis­kola alsó tagozatát látogatják, a kö­vetkező évezred első évtizedeiben lesznek életük legproduktívabb szaka­szában. A prognosztikai jelzések sze­rint akkor számos olyan foglalkozás létezik majd, amelyről ma még nin­csenek ismereteink. A technika és a tudomány fejlődésével új foglalkozá­sok jönnek létre, míg egyesek meg­szűnnek. A korszerű technikai neve­lés céljai módosulnak: nem az ügyes kézműves, az univerzális ezermester nevelése a cél, hanem olyan egyének nevelése, akik képesek a majdani vi­szonyokhoz alkalmazkodni, s megfe­lelően reagálni a változó követelmé­nyekre. A munkára nevelésnek az a felada­ta, hogy kialakítsa a szellemi és a fi­zikai munka számára nélkülözhetetlen ismeretek, jártasságok és készségek bizonyos rendszerét, illetve, hogy a növendékeknek jó viszonya alakuljon ki a munkához és annak eredményei­hez. A munkához való új viszony kiala­kítását a kora gyermekkorban kezd­jük. Már az óvodáskorban olyan já­tékszereket helyezünk előtérbe, ame­lyek hozzájárulnak a műszaki gon­dolkodás, a térképzetek és az emléke­zés fejlesztéséhez. Az elektromos vagy a mechanikus jellegű építőszek­rény dinamikus együttműködésre készteti a gyermeket, s ezt más játé­kokról nem lehet állítani, jóllehet az áruk azonos. A technikai szempontból jól irányí­tott tanulók intenzívebb örömet él­nek át az eredményes munkavégzés során, fejlődik technikai emlékezetük, képzetviláguk, érzékük, mindez rend­kívül fontos a leendő műszaki értel­miség szempontjából. A munkára ne­velés oktatójára több feladat hárul, mégpedig a munkára nevelés oktatá­sának szakmai, technikai és anyagi biztosítása. A munkára nevelés oktatójának szakmai jelkészülését nem értelmez­hetjük csupán úgy, mint az egyre na­gyobb mennyiségű információ gyűjté­sét az alkalmazott anyag gyártásának technológiájáról, mint a segéde&zkö­284

Next

/
Thumbnails
Contents