Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: Változások a matematika tanításában az alapiskola alsó tagozatában
kent. Kimaradtak a két halmaz nem üres metszetével kapcsolatos feladatok. A szöveges feladatok megoldási módszere is változott. Az egyszerű szöveges feladatok körében ez elsősorban a feladathármasok kihagyásával, illetve olyan módosítással történt változás, hogy a feladathármas mindegyik azonos tematikájú, de számértékben különböző. Jelentősebb változás az össze lett szöveges feladatok körében tapasztalható majd. Az eddigi helyett olyan megoldási eljárást alkalmazunk, amelynél a kérdésből indulunk ki. Az eljárás lényegét az alábbi szöveges feladaton mutatom be: A sportversenyen 14 lány és 5-tel több fiú indult. Hányán indultak a sportversenyen összesen? lány 14 Fiű Összesen 5-íel több 14 + 5 x A szöveges feladat adatainak leírása után a megoldás tervének a meghatározása következik: Hogyan számítjuk ki, hány tanuló indult a sportversenyen összesen? (Összeadjuk a fiúk és lányok számát.} Hány lány indult? (14} Hány fiú? (14 + 5}. Ezt az adatot a szöveg elemzésével szintén fel tudják írni a tanulók az összeadás segítségével. Mivel minden adat ismeretes a sportversenyen induló tanulók számának a kiszámításához, felírható az egyenlet, aminek a segítségével kiszámítható a sportversenyen részt vevő tanulók száma: x = 14 + (14 + 5} x = 14 + 19 x = 33 Következik a próba és a felelet. A geometriai tananyag tanításában is lényeges változások történnek. Olyan anyagrészek maradtak ki, melyekre a további osztályokban nem építünk. A kevésbé fontos anyagrészek terjedelme csökkent, például az általános egységgel való mérés, szakaszok átvitele papír- szelettel stb. Nagymbb fontosságot tulajdonítunk a végleges tantervekben a különböző tevékenységeknek, elsősorban a rajzolásnak és a szerkesztésnek. Ugyanakkor a kerület és a területszámítások kezdeteinek a megalapozására is nagyobb hangsúlyt fektetünk. A mérés és a mértékegységekkel kapcsolatos tananyag megerősítése jobban lehetővé teszi az aritmetikai és geometriai ismeretek kölcsönhatását egymás erősítésére. A továbbiakban részletesebben szólunk az 1. osztályos feladatlapokról és a módszertani kézikönyvről. A módszertani kézikönyv továbbra is a tanító első számú segédirodalma a tanításhoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kézikönyvben bármi is kötelező a számára. Minden, amit a kézikönyvben rögzítettünk, csak javaslat, s ezt a tanító kellő megfontolás után elfogadja vagy nem fogadja el. Tekintettel arra, hogy a kézikönyvben leirí javaslatok a legkiválóbb pedagógusok tapasztalatainak a gyűjteményeként is felfoghatók, a szerzők nagy gonddal válogatták ösz- sze, s főleg a kellő tapasztalatokkal nem rendelkező pedagógusoknak ajánlatos a haszn ^ata. Az előző módszertani kézikönyvhöz képest az új segédanyag tematikus tervjavaslata gazdagabb, elsősorban a nevelési célok konkretizálása és a tantárgyközti kapcsolatok feltüntetése az egyes témaköröknél. Üj fejezet a kézikönyvben a tanulók ismereteinek az ellenőrzése és értékelése, ahol konkrét javaslatokat talál a pedagógus az egyes fejezetek tananyaga elsa25
