Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Kissling Eleonóra: Magyar nyelv / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában
A leíró nyelvtan (10 óra) az alaktannal foglalkozott. Ez az anyagrész a (nyelvtani fogalmak megfogalmazását mellőzve a szavak és a hangok kérdéseit vizsgálta közléshelyzetben. Tekintve, hogy a tanterv és így a tananyag is az alapiskolai tananyaghoz viszonyítva jelentős ismeretbővítést nem tartalmazott, elsősorban az volt a feladat, hogy a tanulóknak az alaktaninai kapcsolatos ismereteit elmélyítsük és fejlesszük nyelvérzéküket, helyes nyelvhasználatukat, valamint beszédtechnikájukat. A magyar nyelv fejlődése és réte- geződése című témakör (4 óra) képet nyújtott a magyar nyelv történeti alakulásáról, a nyelvváltozások jellegéről és a mai beszélt nyelvről. Ismertette a mai magyar nyelv jellemzőit, a nyelvi rétegeket és egymásra hatásuk (jelenségeit azzal a céllal, hogy a tanulókban megbízható helyzetkép alakuljon ki a nyelv mai állapotáról, és a nyelvről szerzett tudásuk segítségével helyesen bírálják el mind saját, mind pedig mások nyelvhasználatát. A beszédművelés és stilisztika témakör (7 óra) keretében az írott stílusrétegek közül a tudományos, a publicisztikai, a hivatalos, a társalgási, valamint a tömegkommunikációs stílus jegyeivel ismerkedtek meg a tanulók. Itt a tananyag fő feladata az volt, hogy a nyelvi stilisztikai alapfogalmak tisztázásával feltáruljanak az egyes stílusrétegek jellemző sajátosságai, és a feltárt 'ismeretek beépüljenek a tanulók ismeretrendszerébe, nyelvi tudatába és nyelvhasználatába. A fogalmazás — szerkesztés (7 óra) tananyag szerves folytatása volt a fogalmazásról elsajátított ismeretanyagnak (jegyzet-lés vázlatkészítés, könyv- ismertetés, könyvbírálat, értekezés). Ebben a fejezetben kaptak helyet a szövegelemzés és a tömegtájékoztatás egyes műfajai. A tananyag a tanulók fogalmazási készségének továbbfejlesztését és a meggyőző szövegek szerkesztésének megismertetését szorgalmazta. Mindhárom kísérleti osztályban — elsősorban az egyes témakörök kapcsán — folyamatosan figyeltük a ta6 ni tás menetét. Az óralátogatásokon azt tapasztaltuk, hogy a pedagógusok ebben az évben is a legtöbb esetben megfelelően motiválták a tananyagot, elsősorban a tankönyvvel, a módszertani segédkönyv anyagával és — ha ezt a tananyag lehetővé tette és igényelte — szemléltető eszközök (képek, táblázatok, diafilmek) felhasználásával. A korszerű nyelvoktatás követelményeinek szem előtt tartásával úgyszólván minden esetben — támaszkodva a tanulók tanulmányaik során szerzett nyelvismereteire — a szövegből való kiindulás módszerét alkalmazták. így kérdésekkel és gyakorlatokkal felelevenítették a tanulók nyelvi ismereteit, bővítették, rendszerezték őket, majd a feladatokban alkalmazták. Az intenzív anyanyelvi (nevelés érdekében a pedagógusok arra törekedtek, hogy az óra levezetése során a tanulókat aktivizálják, vitákat kezdeményezzenek és ezeket irányítsák, majd az így felszínre hozott nyelvi ismereteket tömörítsék és rögzítsék. A nyelvet működés közben, lehetőleg természetes szituációban, közléshelyzet- Ьед vizsgáltatták. (Ezt a módszert a tankönyvi szöveg jellege is elősegítette.) Ezzel az eljárással a pedagógusoknak sikerült elérniük, hogy az anyanyelvi óra tartalmas, érdekes kommunikáció, a nyelvről szóló beszélgetés színtere legyen. Ezt a módszert a pedagógusok a kísérlet harmadik évében már spontánabbul, egyre nagyobb ötletességgel alkalmazták. Gojndot fordítottak az egyes anyagrészekkel összefüggő nyelvhelyességi tudnivalók felelevenítésére, kiegészítésére és tisztázására (elsősorban a leíró nyelvtan keretében). Míg az előző osztályokban a nyelvhelyességgel kapcsolatos ismereteket a pedagógusok több esetben szabályok formájában közölték, (a tankönyv is így foglalkozott ezzel a nyelvi problémával), a 3. osztályban — követve a tankönyvi szöveg új módszerét — a megfelelő anyagrészhez kapcsolódó nyelvhelyességi kérdéseket gyakorlatok segítségével és a helyes nyelvihasználat példáinak bemutatásával hozták felszínre, s a tanut
