Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Navrátilová, Katarína: Az alsó tagozat környezetismereti tantárgyaival kapcsolatos feladatok a tartalmi átépítés tükrében

zetismereti tantárgyakban szerzett ismeretekkel egészítsék ki. Ilyen olvasmányok pl. a 2. osztályban a Partizánok emléke, Levelek hullása, A jó orvosság, Fák éneke, a 3. osztályban A hálás őzike, Hol vannak télen az állatok, Nyitrán és környékén, Svätopluk- ról, Gyűjtsünk gyógynövényeket, A vakond, a 4. osztályban pedig a Madár- és vadvédelem, Duklai emlék, Víz nélkül nincs élet, Barangolás Gömör- országban, A dobšinai jégbarlang, Píe- mysl stb. A tananyag reprodukálása, a dolgok leírása, megfigyelése és elemzése alapján a tanulók gyakorolják a pontos, világos és tömör beszédet, tökéletesedik szóbeli megnyilvánulásuk színvonala.

A környezetismereti tantárgyak céltudatosan megvalósított és kiaknázott integrációja nemcsak az ismeretek anyanyelven való elsajátítását és elmélyítését teszi lehetővé, hanem nevelő hatása is jelentős, befolyásolja, alakítja és fejleszti a gyermekek érzésvilágát, hazaszeretetre, az iskola, a nép, a társadalmi értékek szeretetére neveli őket, de megszeretteti velük a természet minden szépségét a természet lakóival együtt, természetvédelemre neveli őket stb.

A környezetismereti tantárgyak keretén belül elsajátított ismeretek, ezek helyes megértése, megismerése és elsajátítása a konkrét alapanyaga a matematikai műveletek elsajátításának és begyakorlásának. És fordítva: megfelelő matematikai ismeretek hiányában a tanulók a környezetismereti tananyagot sem sajátíthatnák el. A környezet- ismereti tantárgyak és a matematika kölcsönös integrációja annyira szembetűnő, hogy egymásba fonódásuk bizonyos mértékig meghatározó jellegű a tantárgy tananyagrészének módszertani feldolgozása folyamán és az új ismeretek elsajátításakor.

A környezetismereti tantárgyak tartalmuk, a természet és társadalom dolgainak, jelenségeinek és eseményeinek a tárgyilagossága és konkrét volta révén a tanulók rajzolási készségének a begyakorlásában is kimeríthetetlen forrást képeznek. Azáltal, hogy a tanulók a környezetismereti tantárgyakban a dolgokat és jelenségeket a valóságnak megfelelően, tárgyi értékük és felhasználhatóságuk alapján ismerik meg, lehetővé válik számukra, hogy a dolgokat és jelenségeket megfelelően felvázolják, hogy ezáltal fejlődjön rajzkészségük, képzeletük, rájönnek arra a titokra, hogy a dolgok és jelenségek kölcsönösen kiegészítik és feltételezik egymást stb. S mindez fordítva ds érvényes: a környezetismereti, honismereti és természeti ismereti tananyagrészek tárgyalásakor arra késztetjük a tanulókat, hogy használják fel a rajzórákon szerzett készségeiket akár különböző grafikonok, akár a megismert tárgy vagy jelenség felvázolása során. A tananyag átvételekor készített rajzok és vázlatok lehetővé teszik, hogy a tanulóik a legelemibb dolgokkal alaposabban és pontosabban megismerkedjenek, ill., hogy a dolgokat részletesebben megismerjék, ugyanakkor felfedezzék a rész és az egész, valamint az egész és a rész közötti viszonyt is. Mindez természetesen jelentősen fejleszti a logikus és dialektikus gondolkodást s a térbeli elképzelést. A környezetismereti tantárgyak és a képzőművészeti nevelés tantárgyának kölcsönös integrációja kedvezően befolyásolja a gyermekek érzelmi kapcsolatainak és esztétikai érzékének a fejlődését mind a természeti, mind a társadalmi környezettel kapcsolatban.

Az alapiskola alsó tagozatának oktató és nevelő folyamata számol a környezetismereti tantárgyak ösztönző és motiváló szerepével. Az egyes tananyagrészek, a környezetismeret, honismeret és természeti ismeretek egyes témái és témakörei jelenlegi felépítésükben a tanulók érdeklődése felkeltésének anyagi-motivációs bázisát

52