Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Navrátilová, Katarína: Az alsó tagozat környezetismereti tantárgyaival kapcsolatos feladatok a tartalmi átépítés tükrében

alkotják, s ezeket a pedagógusoknak áttekinthetően és céltudatosan kell alkalmaznia. Az alapismereteket azonban nemcsak arra kellene kihasználnunk, hogy a tanulók érdeklődését pillanatnyilag, csak korlátozott mértékben keltsük fel az átvett tananyagrész iránt, hanem arra is, hogy a tanulókat a további munkában is ösztönözze, hogy mély és tartós érdeklődést tanúsítsanak a természet és a társadalom dolgai, jelenségei és eseményei megismerése iránt. A tanulók tartós érdeklődésének a felkeltése céltudatos hatás eredménye, amit elsősorban az oktató-nevelő folyamat megfelelő módszereinek a megválasztásával, a tananyag alapos elemzésével és azzal tudunk elérni, hogy a tanulóik figyelmét felhívjuk az elsajátított ismeretek rendszerének- alapvető tulajdonságaira. Ezenkívül a tanulók a tananyaggal tudományos alapokon ismerkednek meg. Például A hő c. fejezetben a tanulók megismerkednek a hőhatásokkal és azzal, hogyan nyilvánul meg a hő hatása a íkíülönböző anyagoknál; A növények c. fejezetben a tanulók megismerkednek a virágzó növény részeivel, a nem virágzó növényekkel, ugyanakkor a növények életfeltételeivel is (természeti ismeretek, 3. osztály). A Hol hogyan élnek c. fejezetben a tanulók megismerik az egyes élőlényeket, életkörülményeiket s azt, hogyan befolyásolja a környezet az élőlények testfelépítését, életmódját stb. (természeti ismeretek, 4. osztály).

Az alapismereteket fejlesztő tantárgyak igényes nevelési és oktatási feladatokat és célokat teljesítenek azáltal, hogy megismertetik a tanulókat a természet és a társadalom dolgaival, jelenségeivel és életével. Jelentős részük van a megismerés rendszeres fejlesztésében, a dolgok és jelenségek, valamint a közöttük fennálló összefüggések, feltételek és ok-okozati kapcsolatok megértésében. A természet és a társadalom jelenségeire jellemző ok-okozati összefüggés felismerése során a tanulók olyan alaptörvényekkel és törvényszerűségekkel is megismerkednek, amelyeknek az ismerete nemcsak azt teszi lehetővé, hogy ezeket az ismereteket felhasználják, hanem azt is, hogy segítségükkel környezetüket megváltoztassák, s ezáltal lerakjuk a tanulók tudományos világnézetének az alapjait. A tanulókat körülvevő természeti és társadalmi környezet megismerése során lehetőség nyílik a tanulók egyéni formálására, arra, hogy kialakítsuk a legfontosabb személyi és erkölcsi tulajdonságaikat, esztétikai érzéküket, az otthon, a haza iránti mély érzelmi kapcsolatot, a szocialista internacionalizmusról alkotott alapvető elképzeléseket és érzelmi viszonyt, a természet értékeihez való pozitív hozzáállást, a természet védelmének szükségességét s azt, hogy meg kell becsülnünk az emberi szellem és tenni akarás társadalmi szinten alkotott értékeit.

Éppúgy, mint a múltban, a jelen korszerű szocialista iskolájában is fontos szerepet töltenek be az alapiskola alsó tagozatának környezetismereti tantárgyai s azok a funkciói, amelyekre felhívtuk a figyelmet. E tantárgyak és funkcióik semmi mással nem helyettesíthetők. Korszerű elrendezésük lényegében megfelel mind a jelen, mind a jövő követelményeinek éppúgy, mint a tanulók oktatásával és nevelésével szemben támasztott egyéni és társadalmi elvárásoknak. A környezetismereti tantárgyak oktató és nevelő hatásának fontos feltétele azonban az, hogy azokat megfelelően értelmezzük és interpretáljuk a tanítási folyamatban.

Ford.: K. Gy.

53