Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Fodor Zoltán: Újult erővel
Hazafiság és internacionalizmus A napokban ünnepeljük a szlovák nemzet újkori történelmében meghatározó jelentőségű eseménynek, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a harminckilencedik évfordulóját. 1944 nyarán a szlovák nép a kommunista párt vezetésével a cseh szlovákiai ellenállás legnagyobb fegyveres akcióját valósította meg, amely utat nyitott az új népi demokratikus rendszer építésének. A Szlovák Nemzeti Felkelés a dolgozó tömegek forradalmi tette volt, amely nemzeti demokratikus forradalmunk kezdetét és a Csehszlovákiában végbement alapvető hatalmipolitikai átalakulások kiindulóponját jelentette. Harminckilenc évvel ezelőtt, az emlékezetes augusztus 29-én, a szlovák nép fegyveres nemzeti harcot kezdett a fasizmus ellen a szabadságért, az új Csehszlovák Köztársaság megalakításáért. A Szlovák Nemzeti Felkelés rendkívül fontos helyet tölt be Csehszlovákia történelmében. A szlovák nemzet a kommunista párt vezetésével fegyverrel a kezében felkelt, hogy az európai országok internacionalista küzdelme széles frontjának részeként hozzájáruljon a fasizmus felszámolásához Szlovákiában, megsemmisítse a fasizmus lu- dákklerikális válfaját és megnyissa az utat a szilárd és egységes csehszlovák állam kialakításához. A Szlovák Nemzeti felkelés a munkásosztály és a többi dolgozó azon forradalmi küzdelmeinek logikus és törvényszerű következménye volt, amelyeket a tényleges nemzeti és szociális szabadságért vívtak. A kommunista párt a felkelés előkészítése és a fegyveres harc megvalósítása során a lenini tanokból indult ki. Forradalmi célja a tömeges fellépés szervezése és megvalósítása volt a fasizmussal szemben, egy új, szociális szempontból igazságos, népi és valóban demokratikus Csehszlovákia megteremtéséért. E cél elérése elválaszthatatlanul összefüggött az SZLKP V. illegális központi vezetőségének a megalakulásával, melynek tagjai Karol Šmidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský elvtársak voltak. Tevékenysége során a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc lenini elveihez igazodva helyes megoldást talált és helyes utat mutatott a pártnak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak. Husák elvtárs szavait idézve, a felkelés „olyan mélyreható hatalmi-politikai átalakulás bölcsője volt, amely a burzsoázia uralmának végét és a dolgozó nép uralmának kezdetét jelentette, olyan kiindulópont volt, amelyről azután küzdelem folyt az egész társadalom szocialista átalakításáért.“ A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik alapvető célja volt a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok együttélésének felújítása az új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovák Köztársaságban. Ez sikeresen teljesült a szocialista építés éveiben, a nemzetiségi kérdés lenini megoldásában. Tartós feladat számunkra tovább fejleszteni a felkelés hagyatékát a csehszlovák haza szilárdításával, elősegíteni nemzeteink és nemzetiségeink fejlődését és kölcsönös közeledését, leküzdeni a régi gondolkodás maradványait, erélyesen szembeszállni mindazzal, ami a gyakorlati életben negatívan befolyásolhatná a csehek, a szlovákok és a többi nemzetiség testvéri együttélését. A felkelés úgy vésődött be népeink tudatába, mint a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetközi szolidaritásának és harci barátságának örök jelképe. Felbecsülhetetlen értékű volt az a katonai, anyagi, politikai és erkölcsi segítség és támogatás, an^elyet a Szovjetunió nyújtott a harcoló Szlovákiának. Partizánparancsnokokat és harcosokat küldött, fegyvert, lőszert és egyéb hadianyagot szállított, de elsősorban ki kell emelni a nevezetes kárpát-duklai 1
