Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Olas, Gejza: Néhány szakmódszertani megjegyzés a Szovjetunió földrajzának tanításához

természeti forrásainak koncentrálódása. Lehetnek több ágazatúak (pl. a Szajáni TTK] vagy specializáltak (pl. az Orenburgi TTK] — a nyersanyag- forrásoktól függően — és ezek felhasználási módja szerint. Egy területi termelési komplexum általában több különböző üzemet foglal magában egy bizonyos ipari tájban. Ilyen TTK kialakulásakor mindenekelőtt a következő elveket tartják szem előtt: a termelés racionális elhelyezkedése és specializálása, a táj természeti és gazdasági feltételeinek összhangja, a terület valamennyi természeti forrásainak és természeti kincseinek felhasználása.

Az egyik ilyen területi termelési komplexum a szajáni, amely a krasz- nojarszki kerület déli részén, Hakász- ban van kialakulóban. Fejlesztésének fő célja nagy ipari táj kialakítása Dél- Szibériában, s ez majd specializálódik a vízi energiára és azokra a termelési ágazatokra, amelyeknek nagy villa- mosáram-szükségletük van (pl. az elektrotechnikai gépek és gépi berendezések gyártása. Az egész TTK-nak megközelítőleg 120 ipari üzeme lesz. Energetikai bázisa a Szajáno-Susensz- kóie-i Vízierőmű 6,4 millió kW teljesítménnyel. Ennek a TTK-nak nagyon fej- lelt közlekedési hálózata, kedvező természeti és éghajlati feltételei vannak, s ez lehetőséget nyújf a nagy hozamú mezőgazdasági termelés fejlesztésére is. A szajáni komplexum számára a villamos energliát két vízi erőmű és több hőerőmű fogja termelni. Az említett terület gazdag nyersanyagokban is (vasérc, feketeszén, építőanyagok stb. ]. A szajáni TTK központja Abakan.

A jelentős és kiterjedt területi termelési komplexumok közé tartozik továbbá a Kurszki TTK, amely a ikursz- ki, belgorodi tájban és a központi feketeföid-övezet gazdasági körzetében fekszik. A Kurszki Mágneses Anomália az országban a legnagyobb vasérclelőhely. E komplexumok közé tartozik a Nyugat-szibériai TTK is, amely a Szovjetunió fő fűtőenergetikai központja Kazahsztánban; folytatódik a Pavlodári-Ekibasztúzi TTK kialakulá- kulása, gazdag szénlelőhelyekkel. Meg kell jegyeznünk, hogy az ekibasztúzi medencében van a „Bohatier“ felszíni szénbánya, amely a legnagyobb a világon, évi termelése eléri az 50 millió tonnát. A bajkál-amúri fővasútvonal mentén kialakulóban van a Dél-jakut- földi TTK is. A többi területi ^termelési komplexum földrajzi elhelyezését lásd a térképvázlaton. А ВАМ építésével a Szovjetuniónak új ipari tája keletkezik. Itt a több mint 3355 km hosz- szú dupla vágányú vasútvonalon kívül épülőben vannak kohászati és gépipari üzemek, felszíná vasérc- és szénbányák, cellulóz- és papírkombinátok, új városok és más objektumok. Tehát а ВАМ a Szovjetunió egyik új ipari tájának kiépítését jelenti, melynek kiterjedése többszörösen nagyobb, mint köztársaságunk területe. Ez az óriási építkezés egyúttal .példaként is szolgál ia világ számára, hogy milyen gyorsan lehetne iparosítani nagy területeket a fejlődő országokban, ha elfogadnák a fejlett kapitalista országokban a Szovjetunió és a többi szocialista ország javaslatait a fegyverkezés megszüntetésére és az anyagi eszközöket békés célokra használnák fel.

A Szovjetunió földrajzának a befejező részében értékeljük a legnagyobb szocialista ország jelentőségét, álláspontját a világpolitikában, a világgazdaságban és a KGST keretén belül. Rámutatunk a nagy ipari objektumok közös építésére mind a Szovjetunió, mind a KGST-tagállamok területén.

45