Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-10-01 / 2. szám - Hadas Katalin: Majd a számítógép eldönti?
Majd a számítógép eldönti? Az ember életében a pályaválasztás nagyon fontos feladat. Elsősorban szubjektív szempontból tűnik fontosnak, de ugyanúgy döntő fontosságú társadalmi szempontból is. E választás célja ugyanis nemcsak az egyén elégedettsége, hanem a társadalom igényeinek kielégítése is. A pályaválasztási tanácsadás egyik fő feladata az, hogy az egyén kívánságait összhangba hozza a társadalom igé nyeivel. Kelet-Szlovákiában néhány éve megkezdték egy új rendszer kialakítását, amelynek segítségével előre „megjósolható“, hogy felveszik-e a tanulót a kiválasztott középiskolába. Az új rendszer hatékonyságáról és fontosságáról beszélgettünk létrehozóival: Dr. Ján Danko pszichológussal, a Tő- keterebesi (Trebisov) Járási Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó igazgatójával, Mikuláš Lobo mérnökkel, a Michalovcei Iskolai Számítóközpont igazgatójával, Michal Kőbán és Ivan Schubert mérnökökkel, a Michalovcei Iskolai Számítóközpont dolgozóival, továbbá Miron Zelina pszichológussal, a Bratislavai Gyermek- és Patopszicho- lógiai Kutatóintézet dolgozójával. — Miért alkották meg ezt a rendszert? Az anticipációs rendszer megalkotását még 1971-ben kezdtük el. Kiindulásiként a Tőketerebesi Járási Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó kutatóprogramjának pozitív eredményei szolgáltak, melyeket még az Oktatási Minisztérium hatodik ötéves tervének hatásköri vizsgálataiból kaptunk. E kutatóprogram keretében a terebesi járás alapiskolái összes végző tanulójának kísérleti megfigyelésével hitelesítettük az anticipációs információk hatását. A tervek és a jelentkezők száma alapján megközelítő valószínűséggel kifejezésre juttattuk felvételüket a kiválasztott iskolába. Ezeket az információkat szeptembertől egészen a jelentkezőlapok beadásáig havonta tudattuk a végzős tanulókkal, miközben megállapítottuk az információk hatását az optimális pályaválasztásra, amit az érdeklődés és a terv közötti különbséggel fejeztünk ki. Ezeket az eredményeket összehasonlítottuk a keletszlovákiai kerület egyik olyan járásának eredményeivel, ahol anticipációs tájékoztatást nem nyújtottak. A kísérleti és konktrollcsoport eredményeinek összehasonlításából kiderült, hogy az anticipációs információk pozitív hatással vannak a pályaválasztásra, és hatásos eszközként alkalmazhatók a társadalmi szükséglet (terv), valamint a tanulók egyedi kívánságainak ösz- szehangolása során. Feltételezzük, hogy ezek az anticipációs információk még hatékonyabbak lennének, ha ezeket nemcsak durva valószínűséggel fejeznénk ki (terv-jelentkezők száma. A módszer hatékonyságának növekednie kellene, ha azokat a tanulókat, akik ugyanabba a középiskolába jelentkeznek, a felvételiknél figyelembe vett kritériumok alapján sorolnánk. Felvetődött az a gondolat is, hogy matematikai-statisztikai módszer és az ЕС 1021 számítógép segítségével szimuláljuk a felvételi vizsgák folyamatát a kelet-szlovákiai kerület ösz- szes középiskolájában. E rendszer megalkotásakor felhasználtuk az adatlapban szereplő információkat. Egyébként Szlovákiában az adatlapot a Michalovcei Iskolai Számítóközpont dolgozóinak ösztönzésére vezették be az adminisztratív statisztika céljából. Mit értünk az anticipációs rendszer fogalmán? Ez olyan rendszer, melynek kiindulási pontja tulajdonképpen információ. Az információ lehetővé teszi, hogy 46
