Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Olas, Gejza: Néhány szakmódszertani megjegyzés a Szovjetunió földrajzának tanításához

KÖZTÁRSASÁGOK HATÁRAI

7. A karataui-dzsambuli TTK

8. A Dél-Tadzsik TTK

9. A Norilszki TTK

10. A Krasznojarszki TTK

11. A Kanszk acsinszki TTK

12. A Szajáni TTK

13. Az Alsó-angarai TTK

14. A Központi-tuvai TTK

15. A Bratszk-uszty-ilimszki TTK

16. Az Irkutszk-cseremhovói TTK

17. A Déljakutiai TTK

utolsó évtizedben kezdtek kialakulni és fejlődni a szovjet népgazdaság további területi fejlesztésével kapcsolatban a termelési komplexumok [TTKJ. Ezeiket térképvázlaton mutatjuk be.

A XXV. pártkongresszus határozatai értelmében meggyorsult a területi termelési komplexumok formálódása, kialakítása az OSZSZSZK európali részében, az Urál vidékén, Szibériában, a Távol-Keleten és Tádzsikisztánban. A XXVI. pártkongresszus is nagy figyelmet szentel a területi termelési komplexumok fejlesztésének. Ezeknek a területi termelési komplexumoknak a jellemvonása a nagy területeik fontos

Jelmagyarázat a térképvázlathoz:

A területi termelési komplexumok

1. A Kurszki Mágneses Anomália területi termelési komplexum

2. A Tyimán-pecsorai TTK

3. Az Orenburgi TTK

4. A Mangislaki TTK

5. A Nyugat-szibériai TTK

6. A Pavlodár-ekibasztúzi TTK

Amikor az iparról tanítunk, jellemezzük a többi iparágai is, analizálva az ország földrajzi elhelyezkedését. központjait, és mutassunk rá a távlati fejlődésre is. Hasonlóképpen járjunk el a mezőgazdaság és a közlekedés ismertetésekor.

A Szovjetunió tájainak ismertetése sarán a tankönyv szerint haladunk. Az egyes tájaknak a gazdaság komplex analízisét kell elvégeznünk, ill. rá kell mutatnunk a körzetek sajátosságaira. Bevezetőben mindig a körzetek természeti viszonyainak jellemzéséből indulunk ki. Tudni kell, hogy a nagy gazdasági körzeteken belül főleg az

44