Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-10-01 / 2. szám - Olas, Gejza: Néhány szakmódszertani megjegyzés a Szovjetunió földrajzának tanításához
Gazdaságilag aktív lakosság a gazdasági ágazatok szerint %-ban Ágazatok 1913 1928 1940 1960 1978 ipar és építészet 9 8 23 32 39 mezőgazdaság és erdészet 75 80 54 39 21 közlekedés és hírszolgálat 2 2 5 7 9 kereskedelem és disztribúció 10 3 3 2 2 iskolaügy és társadalmi apparátus, pénzügy 3 3 3 2 2 más ágazatok 0 2 4 3 4 A Szovjetunió több nemzetiségű ország, a lakosság nemzeti összetételével kapcsolatban a tanítás során kiemeljük, hogy a népek történelmében itt oldották meg először a nemzetiségi kérdést, felszámolták a nemzetiségi elnyomást, valamennyi nemzetnek és nemzetiségnek biztosították a teljes egyenjogúságot. Mindez a lenini nemzetiségi politiika eredménye. A szovjethatalom alatt történt nagy változások váltották ki a Szovjetunió településeinek összetételében az urbanizációs folyamatot is, amely a lakosság városokba való koncentrálódásához vezet. Ennek fő tényezője az ipar és a közlekedés összpontosítása, közlekedési gócpontok keletkezése, kialakulása, kulturális, tudományos, köz- igazgatási és más intézmények létesítése. Több város lakossága a tízszeresére nőtt. Üj városok mindenekelőtt az Urál vidékén, Szibériában és másutt is keletkeztek, éspedig a bányák és az új ipari üzemek környékén. A Szovjetunió így 60 év alattt vidéki — rurális országim! városi jellegű 'országgá alakult át. Ennek az illusztrálására elég felidézni néhány adatot a Szovjetunió lakossága és települési összetételének fejlődéséről %-ban: Lakosság 1897 1913 1926 1939 1959 1970 1979 városi 11,5 17,7 17,9 32 9 48,0 56,0 62,0 vidéki 88,5 82,3 82,1 67,1 52,0 44,0 38,0 Példaként felsorolunk néhány nagyobb várost, amelyek már a szovjethatalom alatt keletkeztek: Karaganda (1976-ban 570 000 lakossal), Novokuz- nyeck (530 000), Dusanbe (448,000), Magnyitogorszk (393 000), Komszo- molszk (246 000), AngarsLk (231 00), Bratszk (190 000), Norilszk (168 000), Novomoszkovszk (114 000) stb. Az ország gyors ütemű urbanizációja várható a 80-as években is. A következő években új városok keletkeznek majd ott, ahol fejlődik az atomenergetika (túlnyomórészt a Szovjetunió európai részében), a kőolaj- és földgázkitermelés körzeteiben (Nyugat-Szibériá- ban), továbbá az új vízművek mellett, mindenekelőtt Szibériában. A Bajkál- Amúr fővasútvonal mentén egész sor új város keletkezik majd, új városok jönnek létre Kazahsztánban és Szovjet Közép-Azsiában is. Különleges probléma a városok építése olyan extrém éghajlatú tájakon, mint pl. a Tyumeni terület északi részén, Kelet- Szibérdában és másutt. 43
