Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-03-01 / 7. szám - Simon László: Megjegyzések a kémiai reakció fogalom tanításához a hetedik osztályban
A tanulók önálló tevékenységét serkenthetjük úgy is, hogy a magnézium egyesítését kénporral tanulói kísérlettel végeztetjük el. Ennél még biztonságosabb kísérlet lehet például a vaspor és a kénpor egyesítése és a folyamat grafikus szemléltetése. A magnézium és kén anyagmennyiségeket táramérlegen lemérjük és szűrőpapíron összekeverjük, majd nehezen olvadó kémcsőbe helyezzük és a Bunsen-égő lángjával fokozatosan hevítjük, míg a szürkéssárgás porkeverék fokozatosan szürke színű magné- zium-szulfiddá alakul. A kísérlet közben ne feledkezzünk meg a kémiai reakció helyes észleléséről, feljegyzéséről és magyarázatáról sem, hiszen itt a tömegmegmaradás törvénye ugyancsak érvényesül; ezt méréssel ellenőrizzük. Mivel egyesülésről van szó, hangsúlyozzuk, hogy a kémiai átalakulás lényege a kötések kialakulása az atomok között. A tanulók számára hasznos lehet, ha a kémiai folyamatot időbeli változásnak fogjuk fel, amelyen azt értjük, hogy az egyenlet bal és jobb oldala időben nem esik egybe, mint például a jelen a jövővel. Ezáltal a tankönyv 99—102. oldalán tárgyalt kémiai egyenlet fogalmának a bevezetését segítjük elő és a tantárgyak közötti kapcsolatokat is elmélyítjük például így: megmagyarázzuk, hogy a matematikai egyenletek állapotot, a kémiai egyenletek pedig folyamatot jelölnek. A kémiai egyenletek értelmezésénél a mennyiségi szempontokat célszerű mól szinten értelmezni, aminek később sok hasznát vehetjük. A kémiai reakció lényege tehát úgy fogalmazható meg, hogy a kiindulási anyagok kötései felbomlanak, és a reakciótermékben új kötések alakulnak ki, amelyek új tulajdonságokat jelentenek. Szakmai szempontból jó, ha tudjuk, hogy a kémiai reakciók, a kiindulási és reakciótermékek számának változása szerint beszélünk: a) egyesülésről, b] bomlásról, c) helyettesítésről, d) cserebomlásról stb. A kiindulási anyagok kémiai tulajdonságai szerint főleg a szervetlen kémiában beszélünk: 1. protonátmenettel járó reakciókról, 2. redoxi reakciókról, 3. kicsapásos reakciókról, 4. komplexképző reakciókról. A reakciómechanizmusok szerinti csoportosítás ismét más szempontok szerint történik. A kémiai reakciók csoportosítása aszerint . is történhet, hogy hőfelszabadulás vagy hőelnyelés kíséri-e őket, továbbá aszerint is csoportosíthatók, hogy a kiindulási anyagok ugyanazon fázisban vannak-e vagy nem. Ilyen reakciók például a homogén és heterogén reakciók. Összegezve elmondhatjuk, hogy a kémiai reakciók végbemenetelének feltételeire, képződésére, gyakorlati felhasználásukra a figyelmet külön fel kell hívni. A kémiai reakciók bemutatásakor, vagy a tanulói kísérletek végzésekor rendszerint csapadék- és gázképződést, színváltozást, hőfelszabadulást vagy hőelnyelést tapasztalunk, tehát inkább a reakcióban részt vevő anyagok tulajdonságait figyelik meg a tanulók, mint magát a kémiai folyamatot. A tanár vezető szerepe abban nyilvánul meg, hogy a várható kémiai reakció jellegére felhívja a figyelmüket, miáltal elősegíti értelmi nevelésüket. Az alapfogalmak helyes kialakításával — amelyek közé a kémiai reakció fogalma is tartozik — és a reakciókörülmények bemutatásával az energetikai szemlélet alapján történő oktatást készítjük elő. 214
