Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-03-01 / 7. szám - Simon László: Megjegyzések a kémiai reakció fogalom tanításához a hetedik osztályban
A tőmegmegmaradás törvényének grafikus kifejezése a kémiai reakció figyelembevételével ti összefüggéseket a tanár magyarázata alapján megértsék. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy a tanulók a fenti fogalmak kémiai jelentésével egyáltalán tisztában van- nek-e? így például a reakció fogalom kifejezéssel tudnak-e bánni? Ugyanis a reakció szó értelme a kémiában azt jelenti, hogy két vagy több anyag között kölcsönös kémiai átalakulás jön létre, míg a fizikában a reakció fogalom alatt ellenhatást értünk. Ezt a különbséget minél előbb észre kell vétetnünk. A hetedik osztályos kémiatankönyv a kémiai reakció fogalmát a következőképpen magyarázza: „Azokat a folyamatokat, amelyek közben más kémiai anyagok keletkeznek, kémiai folyamatoknak, de még gyakrabban kémiai reakcióknak nevezzük. A kémiai reakciók során az atomok közötti kötések megszűnnek és újak keletkeznek.“ (96. oldal]. A kémiai reakció, kémiai folyamat, kémiai változás, amelyet helyesen inkább kémiai átalakulásnak nevezünk, bevezetése akkor helyes, ha ezeket a fogalmakat úgy értelmezzük, hogy az anyagok olyan átalakulásáról beszélünk, amikor atomok egyesülnek egymással, vagy molekulák bomlanak fel atomokra vagy atomcsoportokra, s ezeket rendszerint más arányban és más elrendeződésben új molekulák képződése közben egyesülnek. A kémiai reakció fogalmának elmélyítése közben hangsúlyozni kell: annaknak előfeltétele az, hogy a kiindulási anyagok, vagy más szavakkal kifejezve a reagáló részecskék ütköznek egymással, mert a kölcsönhatás csak így mehet végbe. A kémiai anyagok átalakulását más anyagokká rendszerint kísérletekkel igazoljuk. A tankönyvben a magnéziumszalag égése szerepel oxigéngáz jelenlétében. Hasonló kísérlettel a magnéziumpor egyesítését kénporral is elvégezhetjük és a tömegmegmaradás törvényével is kapcsolatba hozhatjuk, amelyről a következő fejezetben van szó. A kémiai reakciót és a tömegmegmaradás törvényét kísérletileg is igazolhatjuk. Magnéziumot kénporral egyesítünk, és a végbemenő folyamatot a tömegmegmaradás törvényének figyelembe vételével grafikusan is kifejezhetjük, például így: A tömegmegmaradás törvényének grafikus kifejezése a kémiai reakció figyelembevételével. Ezáltal a mól fogalom tárgyalását készítjük elő, amely a 112. oldalon található. A kísérlettel egybekötött grafikus szemléltetésmód arra is alkalmas, hogy a kémiai folyamatban, amelyben magnéziumatomok és kénatomok egyesülnek bizonyos arányban és elrendeződésben, új molekulák keletkeznek. A tanulóknak azt mondjuk, hogy a kiindulási anyagok a reakciótermékben változatlan számban megtalálhatók. 213
