Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-03-01 / 7. szám - Simon László: Megjegyzések a kémiai reakció fogalom tanításához a hetedik osztályban

Megjegyzések a kémiai reak­ció fogalom tanításához a hetedik osztályban Dr. SIMON LÁSZLÓ docens, kandidátus, Pedagógiai Fakultás, Nyitra (Nitra) Kémiai Tanszék A világ dolgaival és a játékokkal is­merkedő gyermek a kezébe kerülő tárgyakat szétszedi vagy összetöri, hogy belsejüket megismerje, mivel az ismeretlen megismerésének a vágya izgatja. A fizikus és a kémikus is hasonlóan cselekszik, amikor például részecskegyorsító segítségével az anyag belső szerkezetét, elemi felépí­tését vizsgálja, vagy a kémiai anya­gok tulajdonságainak a megismerése érdekében a különböző anyagokat át­alakítja, megváltoztatja. Feltehetjük a kérdést, hogy vala­mely kémiai reakció miért valósul meg és miért nem egy másik, bár el­méletileg reakcióegyenletben kifejez­hetjük. A kémiával ismerkedő tanu­lók is hasonló helyzetben vannak, amikor tapasztalják, hogy bizonyos anyagok már az összeöntésük pillana­tában azonnal, némelyek csak néhány perc elteltével és ismét mások csak akkor reagálnak, ha órákon át főz­zük, vagy a reakcióelegyhez látszó­lag fölösleges anyagokat adunk. Meg­figyelik, hogy bizonyos elemek és vegyületek például savakban és lú­gokban oldódnak vagy égnek, mások viszont nem. Mi lehet e változások oka? Ezekre az izgalmas kérdésekre a választ mind elméleti, mind gya­korlati vonatkozásban csak fokozato­san szerzik meg. Ahhoz, hogy tudásuk tartós és tel­jesítményképes legyen, az alapfogal­mak jelentésével kell előbb alaposan megismerkedniük. Az alapiskolai ké­miaoktatás tapasztalatai némelykor azonban még napjainkban is azt mu­tatják, hogy itt-ott baj van az alapfo­galmak elsajátítása körül. A tanulók az új hetedik osztályos kémiatankönyv alapján sajátítják el a kémiai alapfogalmakat, például a kémiai reakció fogalmát, amely a ne­gyedik tárgykörben szerepel először. A kémiai reakciók lejátszódásának körülményeit mennyiségi és minősé­gi szempontból ismerik meg. Ebben a tárgykörben a kémiai reakciók cso­portosításával, pl. egyesülés, bomlás stb. is találkoznak. A kémiai reakciók kísérleti úton történő megfigyelésével a készségeik és képességeik tovább fejlődnek. A kémiai átalakulásokat az anyag moz­gásformájaként tanítjuk. A kísérlete­zés folyamán megtanulják, hogy a ké­miai reakciók egyirányban vagy oda- vissza mennek végbe. A mennyiségi szemléletmód fejlesztésére is igen jó lehetőség nyílik, mivel megtanulják azt, hogy minden kémiai folyamat egyben mennyiségi és minőségi jelle­gű is. Miközben kísérletileg a magnézium­szalag égését, a vas és a sósav reak­cióját és az új anyagok keletkezését megfigyelik és kísérleteket is végez­nek, a kísérletezés technikájában va­ló jártasságukat is tökéletesítik. Mind a hetedik osztályos, mind a nyolcadik osztályos tankönyv hang­súlyozza, hogy a különböző kémiai anyagok reakciójának eredményekép­pen új anyagok keletkeznek, amelyek a kiindulási anyagokhoz képest más tulajdonságokkal rendelkeznek, mi­közben az atomok közötti kötések is megváltoznak. Igen fontos követelmény, hogy a tanulók a megfigyelt tulajdonságokat és az egyes anyagok változásai közöt­212

Next

/
Thumbnails
Contents