Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-02-01 / 6. szám - Szeberényiné Z. Judit: A gyermekek közlekedésneveléséről / Figyelő
A tanulói háromdimenziójú segédeszközök (multiplikátumok, modellek stb.) jelentősége abban van, hogy a látás és hallás útján kapott információk még a tapintás útján szerzettekkel is kiegészülnek. így háromcsatornás ismeret- közlés alakul ki, ami ebben az esetben már 75 %-os hatékonyságot is biztosíthat. Az elméleti oktatásban a legjobb eredményt a látottak-hallottak szellemi feldolgozásával érhetjük el, mivel az ábrarészletek, modellelemek, jelenségek, stb. leírásával, elemzésével az összefüggéseket is tudatosítjuk, emlékezetbe véssük. A gyakorlati foglalkozások anyagát rendszerint nem szükséges megismételni. A gyakorlati bemutató után auditív és vizuális visszacsatolás mellett végzett aktív munka 90 %-os hatékonyságot biztosít. Ezen ismeret a munkára nevelés oktatásában hasznosítható. Az óravázlat tervezésekor a felsorolt kombinációk hatékonyságának ismeretében módunkban áll a leghatékonyabb segédeszközök kiválasztása, valamint az oktatási folyamatban való sikeres alkalmazása. FIGYELŐ A gyermekek közlekedésneveléséről PEDAGÓGIAI SZEMLE A közlekedésre nevelés az általános nevelés része, az egész társadalom feladata. Mégis az adott helyzetben a súlypont a társadalmon belül hol az óvodára, hol laz iskolára, hol a szülői házra tevődik. Nemegyszer halljuk, hogy a szülő azzal büszkélkedik, hogy ötéves fia hibátlanul felismeri a különböző autómárkákat, elmondja az egyes táblák jelentését, de arra bizony nem tud választ adni, hogy annál a táblánál neki vagy más közlekedőnek hogyan kell viselkednie. Ismernünk kell a gyermek közlekedési képességeit. A 6 év körüli gyermek periférikus látása még nincs kifejlődve. Alacsony termete miatt sem láthat ki minden akadály mögül. Nem alakult ki még az a képessége sem, hogy a hang hallatára egyértelműen meg is tudja mutatni a hangforrás helyét, így a közlekedés által nyújtott hanginformációk nem adhatnak teljes értékű támpontot számára. Nem alakult ki még a gyermek távolságbecslése sem. Általában a nagyobb járművet közelebbinek ítéli meg, mint a kisebbet. A gyermek valós becslése a sebesség megítélésében is nagyon minimális. A nagyobb járművet érzi gyorsabbnak, pedig a valóságban sok esetben épp a kisebb jármű a gyorsabb. A több inger kétféle hatást válthat ki a gyermekben: 1. az erősebb inger meghatározza cselekedetét. Ha ez az inger la közlekedés számára negatív (például az úttesten jármű halad, míg a járdán egy barátja áll és hívja át, bekövetkezhet a baleset. 2. ha több azonos erősségű inger egyszerre hat, s ha ezeket a gyermek életkori sajátosságai miatt optimálisan, a valós körülményeknek megfelelően nem tudja megoldani, teljesen kiszámíthatalanul cselekedhet (például a járdáról lelépő gyermek, amikor egy újabb autót lát közeledni, bár elindul a túlsó oldal felé, elképzelhető, hogy az úttest közepéről visszafordul). 188
