Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Ürögi Ernő: A magyar nyelv tanításának korszerűsítéséről az 5-7. osztályban / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában
szerzett ismereteivel maga egészíti ki pl. a mondatról való tudnivalókat, s .azt nem iá pedagógus, vagy a tankönyv közli. A mondattani anyagrészt azonban továbbra is sóidnak, a rá fordítandó időt pedig kevésnek találtam. Hiszen némelyik órára két határozó megismerését írta elő a tanterv. A korábbi beidegződések hatalmában arra törekedtem, mindent sajátítsanak el a tanulók. Erre azonban nemegyszer a tanítási óra kevésnek bizonyult. Szükségszerűen arra kényszerültem, hogy irodalom- vagy fogalmazásórán is kitérjünk egy-egy aktuális nyelvi jelenségre. Például a János vitézt tárgyalva, a ..Tenger virág nyílik tarkán körülötte ...” mondatból rákérdeztem a „tenger” mondatbeli szerepére. Egy pillanatig tartott, s hozzájárultunk vele a korábban szerzett ismeret megőrzéséhez. Az ilyen állandó megőriztetés — hiszen a 6. osztályban a szófajok tárgyalásakor is mindig szövegből, mondatból indultunk ki — azt eredményezte, hogy a 7. osztályban a mondattani ismereteket valóban csak bővíteni kell. Ezt lehetővé teszi a felső tagozat ainyagának lineáris spirálisan bővülő elrendezése. A szó alakjával és jelentésével kapcsolatos követelmények elsajátításakor is mindig igyekeztem a tanulók addig szerzett ismereteire támaszkodni, lehetőleg a legkevesebbet közölni, iá tanulókat rávezetni .a jelenség okára a legjobb módszer megválasztásával. Persze, egy-egy jelenséggel nem elég egyszer foglalkozni, minden adódó alkalommal visszatérünk rá, jelezve, hogy a nyelv egységes egész, s tudatos használóivá csak akkor válhatunk, ha eligazodunk rendszerében. A hangtani ismeretek bővítésére nagyon nagy hangsúlyt fektettem. Ügy érzem, ez az anyagrész kívánja a legtöbb energiát miftid a pedagógustól, mind a tanulóktól. A beszédhangok felosztásának elsajátítására sem törekedtem öncélúan. Annyit azonban szigorúan megköveteltem — s ennek szükségességét a tanulókkal megértettem —, amennyi a további ismeretek megszerzéséhez szükséges volt. A nyelv vízszintes mozgása szerinti felosztás ismeretének hiányában a tanulók nem érthetnék meg a (hangrendű törvényt, valamint a magánhangzó-illeszkedést, pedig ennek ismeretét felhasználhatjuk a 6. osztályban a nyelvrokonság bizonyítékául. Az ajakműködés szerinti felosztás is öncélú lenne, iha nem mutatnánk rá bizonyos magas hangú toldalékok kettősségére (nevettek, örültök; széken, földön). A mássalhangzók felosztását a tankönyvben viszonylag részletes táblázat mutatja. Ez nem baj, csak több a szükségesnél. Gyakorlatilag az időtartam szerinti felosztásnak — amit az alsó tagozatból (ismernek a tanulók —, a hangszalag működése szerinti felosztásnak, valamint az ajakhangok ismeretének van szerepük. E felosztások ismeretének birtokában a tanulók képesek jól elsajátítani a mássalhangzók egymásra hatásából következő nyelvi jelenségeket. Amíg a tanulókban nem rögződnek ezek az ismeretek, minden lehetőséget kihasználunk. Sokszor elég kiemelni — akár irodalomórán is — egy-egy szót, amelyik valamilyen — a tanulók szempontjából érdekes — hangtani jelenséget tartalmaz. Például a János vitézben olvassuk: Nézte őt a kék ég... Elég megismételnem a nézte szót, s már nem is tudom a kórust megfékezni, úgy zúgják: „Részleges hasonulás, zöngétlenné válás.” Persze legelőször nem ment ilyen jól. Sokféle játékos megoldással jutottunk a fenti eredményhez. A hangtani ismeretek meg- őriztetésére kiváló alkalmat nyújtanak a tollbamondások javítására szánt órák. Ilyenkor a tanulók helyesírási szempontból elemzik a tollbamondás szövegét, megmagyarázzák a helyes írásforma okát. Természetesen mindegyik osztályban annyit, amennyit ismereteik lehetővé tesznek. így rögződik bennük — majdnem azt írtam: vérükké válik — a nyelvi jelenség, s így válnak írásban a nyelv tudatosan helyes használóivá. Az 5. osztály nyelvtani anyagának jelentős részét az igével kapcsolatos ismeretek alkotják. Természetesen ezt sem kezelhetjük új anyagként, hiszen az igékkel kapcsolatban a tanulóknak már jelentős ismereteik vannak. Tehát 20
