Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-09-01 / 1. szám - Tank László: Magyar irodalom / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában

lődött, a tanulók feleletei és a felmérések kapcsán elért eredmények még hiányosságokat tükröznek. Ennek kiküszöbölését folyamatosan szorgalmazzuk;

— a tanulók fogalmazási készsége csak közepes szintű. Gondolataik lényegét röviden, összefüggően, a feladatnak megfelelő hangvétellel sok esetben nem tudják rögzíteni. Szövegszerkesztési készségük javítását az ideiglenes tankönyv e témakörének elméleti, ismeretközlő részének csökkentésétől és a gyakorlatok és a feladatok bővítésétől várjuk;

— az anyanyelv oktatásához szükséges segédeszközök folyamatos használatát a jövőben a korszerű nyelv- oktatás szintjének megfelelően próbáljuk javítani.

Mindezeket a tapasztalatokat és a kísérlet eredményeit a jövőben felhasználjuk a korszerű nyelvoktatást biztosító tantervek, tankönyvek és módszertani segédanyagok elkészítése, valamint a középiskolai anyanyelvi okta- tásinnevelési módszerek alkalmazása során.

Dr. KISSLING ELEONÓRA.

Pedagógiai Kutatóintézet

Magyar irodalom

Egy folyamatban levő kísérlet során szerzett tapasztalatokról és az oktatás eredményeiről sommásan írni meglehetősen nehéz. Gondot, problémát jeleni az összegezés, a véleményalkotás, mivel számos olyan problémát, észrevételt, tapasztalatot kellene összefoglalni, amelyek sokszor „menet közben“ bukkannak fel.

A kísérlet olyan folyamat, amely állandóan változik és alakul, amelyben kísérleti a tankönyv, az irodalmi anyag, a tanítási módszer, a szemléltető eszközök — s mindez állandóan változik.

Lényeges azonban megjegyezni, hogy ugyanakkor a kísérlet az 1982/83-as iskolaévben a harmadik évébe jutott, ami viszont azt jelenti, hogy a változó tényezők mellett számos körülmény már közismert, tehát a kísérlet ugyanazon feltételekkel folyt, mint az első két évben. Eltekintve az előző évek általános és közismert vonásaitól, néhány olyan kérdéssel szeretnénk foglalkozni, amelyek az újítás, a modernizálás szempontjából figyelmet érdemelnek, mivel ezek bevezetésére 1984-től kerül sor.

A 3. osztály irodalmi tananyaga tulajdonképpen három korszakot foglalt magába, ezek: A realizmus a XIX. sz. utolsó negyedében; Üj alkotói törekvések a századfordulón és a két világháború közötti korszak első része. A világ- irodalomból ezekkel a nevekkel találkoztak a tanulók: Balzac, Tolsztoj, Zola, Csehov, Baudelaire, Verlaine és Brecht. A nemzeti irodalomból szintén jelentős az alkotók sora: Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Móricz Zsigmond, a Nyugat vezető költői: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád és olyan prózaírók, akik munkásságukkal egyre jobban megalapozták a magyar irodalom hírnevét, és nagymértékben hozzájárultak olvasottságához. — Ezeket az (íróikat, illetve az újszerűség gondolatait kellett mindenekelőtt hangsúlyozni a magyar irodalom fokozatos megismerése során. Ugyanakkor, a komplex szemlélet további erősítése mellett folytatni kellett az irodalmi stíluskategóriák fokozatos ismertetését is, azt a fejlődési folyamatot, amelyet ebben az osztályban a realizmus és a modern irányzatok, mindenekelőtt a szimbolizmus és impresszionizmus képviselnek. A világirodalom tulajdoniképpen — hasonlóan mint a korábbiak során — most 'is a nemzeti irodalom mellett, illetve azt megelőzve haladt az említett korszakok és stíluskategóriák jegyében. A tananyagot továbbra is monografikus és össze8