Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-09-01 / 1. szám - Tank László: Magyar irodalom / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában

foglaló témák formájában tárgyaltuk, s a hangsúly az összefoglalásokon volt. Általában összefoglaló témák, összefoglaló áttekintések vezették be az egyes irodalmi korszakokat, irodalomtörténeti fejezeteket, amelyek röviden vázolták a témakörökkel kapcsolatos, általánosan érvényes ismereti és nevelési szempontokat. Monografikus feldolgozásban csupán Mlkszáthtal, Adyval és Móricz Zsigmonddal foglalkoztak, tehát azokkal, akiikre a tanterv legalább 4—5 tanítási órát irányoz elő. Egyébként élet- és pályarajzot a többieknél továbbra sem tanítottunk. Az író és a mű kapcsolatának a megvilágítására csupán az irodalmi mű kapcsán került sor annak könnyebb és alaposabb megértése végett.

Az oktatói-nevelői folyamatot a 3. osztályban is mindenekelőtt a kísérleti tankönyv, a módszertani segédkönyv és a pedagógusokkal folytatott folyamatos megbeszélések segítették. Nagyon fontosnak tartottuk a gyakori óra- látogatásokat, a pedagógusok írásos és szóbeli visszajelzéseit, valamint a tanulókkal folytatott beszélgetést. Az iskolaév folyamán két írásos felmérést végeztünk, amelyekre még részletesen visszatérünk.

A módszeres megoldások és eljárások az irodalmi órákon lényegében a gimnázium 3. osztályában sem változtak, csak az igényeket emelve magasabb szinten szerveződtek. Ez azt jelenti, hogy a szövegközpontúság, a tudományosság, az aktivitás, az önálló munka, a komplexitás, a szemléletesség stb. továbbra iis a tanítás súlypontját képezték, hol kisebb, hogy nagyobb eredményességgel. A harmadik osztályban még jobban törekedtünk a tanulók aktivizálására és önállóságára, mindenekelőtt a problémák önálló megfogalmazásában, az ismeretek összevetésében s a kapcsolatok és rokon jelenségek feltárásában. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tanítás alapelvét az irodalmi művel való egyéni műveletekre helyeztük, különösen ami a házi olvasmányokat illeti. Itt is hangsúlyozni kell, hogy az ismeretek megfelelő elsajátítását (ide értve mind az irodalomtörténetieket, mind pedig az irodalomelméletieket) az új koncepció sem nélkülözheti. Ezeket az ismereteket egyrészt a tankönyv kötelező anyagából, másrészt a kislexikonból és a kiegészítő olvasmányokból meríthették. Mindháromnak különböző jelentősége van az oktatásban, de együttes hatására kell törekednünk. A kötelező az alaptananyag, amit a tanulónak feltétlenül el kell sajátítania, mert ez tartalmazza az irodalomtörténeti és irodalomelméleti alapismeretet, az irodalom nagy épületének alappilléreit. A kislexikon már csak információkat közöl, a tanuló ismereteit bővíti oly módon, hogy jó, ha ezekről .is tudomást szerez, de adathalmazával jelentősen megterhelné a tanulót. A kiegészítő olvasmányok pedig, amint az a megnevezésében is benne foglaltatik, olyan olvasmányok, amelyekről jó, ha a tanuló ismereteket szerez, de nem tartoznak feltétlenül az alaptananyagba. (Persze úgy íis fogalmazhatnánk, hogy az adott órakeret mellett rtem férnek az alap- lananyagba.) Ezek gyakorlati alkalmazásáról, együtthatásáról természetesen már a korábbi években is szóltunk, és ha még mindig nem lehetünk alkalmazásukkal teljesen elégedettek, a 3. osztályban már némi javulásról, haladásról beszélhetünk.

A kísérleti oktatásban továbbra is különös figyelmet szenteltünk az irodalomoktatás személyiségformáló szerepének a nevelési kérdéseknek, különös tekintettel az eszmei-politikai, a világnézeti, az erkölcsi és világnézeti nevelésre. Ezeket a szempontokat a módszertani kézikönyvek minden tanítási órára részletesen meghatározzák. Állandóan szem előtt tartottuk, hogy ennek az osztálynak irodalmi és művészeti anyaga — kevés kivétellel — már a XX. században fejlett kapitalista viszonyok között keletkezett, s ezt megfelelő módon meg kellett magyarázni a tanulóknak.

Tekintettel a lap megszabott kereteire, amely meghatározza e cikk terjedelmét is, egyrészt utalni szeretnénk arra, hogy a kísérleti oktatásról minden évben részletes, kimerítő jelentés készül, amelynek eredményeit (a továbbiak9