Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-10-01 / 2. szám - Juraj Buša elvtársnak, az SZSZK oktatási miniszterének beszámolója
terjeszt, megpróbálja liberálissá tenni az emberek magatartását az imperializmussal és reakciós agresszív politikájával szemben. Az objektivitás ürügyén megpróbálja leépíteni az ifjúság ideológiai szemléletét. Arra számít, hogy „rugalmas“ módszerek segítségével sikerül bomlasztani az ifjúság, elsősorban a tanulóifjúság egy részének szocialista öntudatát. A marxista-leninista világnézet és a kommunista meggyőződés formálása, a világról szóló tudományos ismeretek elsajátítása, a politikai tevékenység és tapasztalatszerzés útján való nevelés a fő eszköze a tanulóifjúság eszmei szilárdsága és meggyőződése megteremtésének. Mivel az eszmei nevelés osztályszempontú, szükséges, hogy az ifjúság megismerje az osztályszempontból megosztott mai világ lényegét. A múltban az osztálytudat formálását megköny- nyítette a tőkés társadalomban eltöltött élet közvetlen tapasztalata, a mai, a szocialista társadalomban felnövekedett ifjúság osztálytudatának alakítása az akkori társadalmi viszonyok tapasztalatainak közvetítésén, valamint a mai kommunista nevelésnek a burzsoá nevelés és az antikommunista propaganda csökevényeivel való konfrontálásán alapul. Ez az egyik oka annak, hogy ifjúságunk egységes és tartós tudományos világnézete csak lassabban és inkább racionális ismeretekre, mint érzelmi élményekre támaszkodva alakul ki. Vonatkozik ez nemcsak az ifjúságnak a szocialista társadalomhoz, hanem a haza és a szocializmus védelméhez való viszonyára is. Mindez persze növeli az igényeket azzal a neveléssel szemben, amely célja, hogy a tanulóifjúság osztályöntudatos és éber legyen az imperializmus politikájával szemben. Ezért a CSKP a haza és a szocializmus védelmének feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „Kifejezetten osztály- és internacionalista alapokon el kell mélyíteni a lakosság, különöséül az ifjúság honvédelmi nevelését és kiképzését, erősíteni kell a hadsereg és a nép egységét, mégpedig oly módon, hogy a szocialista haza védelme minden állampolgárunk becsületbeli ügyévé és hazafias kötelességévé váljon.“ A haza építője és védője személyiségének nevelése természetesen szükségessé teszi a tanulók szellemi életnek és képességeinek kibontakoztatását s honvédelmi nevelésüket, amely iskolai tanulmányaik egész idejére vonatkozik. Ez a honvédelmi-politikai ismeretek és a velük összefüggő készségek, szokások, a honvédelmi tevékenység kifejtéséhez szükséges szellemi és fizikai tulajdonságok egységes, dinamikus rendszere. A honvédelmi nevelés oktatási és személyiségformáló szerepének betöltése szempontjából döntő jelentősége van a honvédelmi oktatásnak. A honvédelmi nevelés mint tantárgy, a többi tantárgy honvédelmi nevelő tartalma, valamint a honvédelmi gyakorlatok és tanfolyamok alapvető eszközei annak, hogy a fiatalok honvédelmi műveltségre tegyenek szert, elsajátítsák az alapfogalmakat, a szabályokat és a tényeket, s képesek legyenek ezeket felhasználni konkrét honvédelmi feladatok és helyzetek megoldásában. A szocialista hazafiságot és a szocialista internacionalizmust az iskolákban úgy kell értelmezni, mint aktív erkölcsi-politikai viszonyulást a haza és a szocializmus építéséhez és védelméhez, s ebben a társadalmi szükségleteknek és érdekeknek kell előtérbe kerülniük. A hazafias és internacionalista nevelést ki kell egészíteni a szocializmus és a béke ellenségei iránti osztálygyűlöletre való neveléssel, az osztályöntudat elmélyítésével, az új világháborúra készülődő erők iránti éberséggel, azon tény szüntelen hangsúlyozásával, hogy a világ osztályszempontból megosztott, s a kapitalizmus és a szocializmus között nincs osztálybéke. A tanulók hazafias és internacionalista nevelésére ezért fel kell 4:
