Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-10-01 / 2. szám - Lukács Tibor: Az alap- és középiskolák irányítása a minőség mérlegén

tartotta az iskolájában folyó tervező- munkát hatékonynak, s csak 3,7 százalékuk vélekedett a tervezésről negatívan ).

Az általános és a középiskolákban a tervezés legelterjedtebb formája az egész tanévre szóló terv kidolgozása, amely tervet aztán havi ütemtervekre bontanak le. Egyes iskolákban heti terveket is készítenek. Ennél kisebb sikerrel dolgozták ki a hosszú távú terveket, a legtöbb iskola ötéves terve csak formális dokumentum.

Meg kell állapítanunk, hogy az iskolai tervezés értékelésére rányomja bélyegét a pedagógusok, az iskola- igazgatók és a tanfelügyelők szubjektív szempontjai. Hiányoznak az objektívabb kritériumok. Már kevesebb az olyan terv, amelyhez nagyszámú mellékletet csatolnak. Egyes iskolákban az igazgató az osztályfőnöktől továbbra is nevelési tervet kér. A legrészletesebb munkatervek terjedelme a 100 oldalt is meghaladja.

Az iskolák vezetősége a tervek kidolgozása során az eddiginél jobban együttműködik a pedagógusokkal. A rimaszombati (Rimavská Sobota], a to- poľčanyi, a lévai (Levice] és a martini járás több általános iskolájában, továbbá a Trebišovi Élelmiszeripari Szak- középiskolában és Bratislavában, az Ivánkái úti építőipari szakmunkásképző iskolában a megvitatás után a terveket a vállalati igazgatóság, a pártós a szakszervezeti alapszervezet, sőt néhol a szülői munkaközösség helyi bizottsága is jóváhagyja. Néhány kivételtől eltekintve a munkaterveket a tanév kezdete előtt jóváhagyták.

A feladatok teljesítését évente kétszer a pedagógiai tanács havonta pedig az i9kola vezetősége ellenőrzi. Egyes iskolákban a pártalapszervezet, az üzemi szakszervezeti bizottság és a szülői munkaközösség bizottsága is végez ilyen ellenőrzést. Az ellenőrzések elég gyakran csak formálisak.

Azokban az iskolákban, ahol a vezetőség sikeresen bevonja a pedagógusokat a tervek kidolgozásába és végrehajtásába, ott a tervek hatékonyan elősegítik a feladatok teljesítését.

Tartalékok vannak a középtávú tervezésben, az ötéves munkatervről pedig több igazgató úgy vélekedik, hogy ilyen tervet csak az irányítás középső és központi szintjén érdemes kidolgozni. Ez nem helytálló, mert az oktatónevelő munka hosszú távú folyamat, s a társadalmi szükségletekkel összhangban tervezni kell a tanulók továbbjutását az általános iskola alsó tagozatából a felső tagozatra, az általános iskolából a gimnáziumokba, a szakközépiskolákba vagy a szakmunkásképző iskolákba, valamint további érvényesülésüket az adott iskola munkájának mély elemzése alapján.

Az utóbbi időben javult a gyűlések és általában a munka szervezése, ami folyamatosabbá tette a tanítást. Ennek ellenére megállapítottuk, hogy az adminisztrációs és a gazdasági munkán kívül még mindig a gyűlések terhelik meg a legnagyobb mértékben — átlagban heti 6,1 órával — az igazgatókat és helyetteseiket. További javulás érhető el e téren a gyűlések jobb előkészítésével. Továbbra is tartalékok vannak az iskolák pedagógiai kollektíváiban a kedvezőbb légkör megteremtése terén, pedig köztudott, hogy a hangulat, a lelki egyensúly nagy hatással van a munka minőségére.

Pozitívan kell értékelnünk a kisegítő pedagógiai szervek munkáját. A tantárgybizottságok, a metodikai csoportok és a tanári karok többnyire hatékony segítői az igazgatóknak. Az ezekben tömörülő pedagógusok módszertani és szakfeladatokat oldanak meg, megismerkednek tantárgyuk újdonságaival és általában a tanítás módszereivel. A tanfelügyelők hiányosságokat észleltek az osztályfőnökök nevelő munkájának megszervezésében, valamint a tanulóknak nyújtott pálya- választási tanácsadásban.

53