Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Török Matild: A szlovák nyelv és irodalom a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban
A szlovák nyelv tanításának kitűzött céljával összhangban a tanulók irodalomból, ill. a más művészeti ágakból vett alkotások révén megismerik és áttekintést nyernek a szlovák és a cseh kultúra, irodalom, zeneművészet és képzőművészet fejlődéséről. Az irodalom tanításának a nevelő hatáson kívül az is a oélja, hogy előmozdítsa a tanulók helyes és esztétikus kifejezés- módját. Azzal, hogy az irodalom a tantárgy tartalmának szerves része, maga az irodalom is nagyon jelentős mértékben járul hozzá a gimnázium céljainak és feladatainak a megvalósításához. A gimnázium első osztályában az irodalmat nem rendszerbe foglalva tanítjuk, hanem folytatjuk az alapiskolában megkezdett irodalmi olvasást anélkül, hogy hangsúlyoznánk az irodalomtörténeti adatokat. Az első osztály irodalmi olvasása magának az olvasásnak a kindulópontja, az olvasási szokás kialakításának az eszköze, olyan ösztönző erő, amely a tanulót a szlovák irodalom további műveinek a megismerésére és megértésére serkenti. A második osztálytól kezdve az irodalmat azonban már időbeli sorrendben tanítjuk. Az előző tantervvel összehasonlítva az irodalmi tananyagot kellő mértékben lerövidítettük, s elsősorban azokat az irodalomtörténeti tényeket és jelenségeket hangsúlyozzuk, amelyek az irodalom fejlődésének helyes megértése szempontjából fontosak. Már a tanterv is jelzi, hogy az irodalomtanítás tartalmának a súlypontja az esztétikai tényező, ami a tanítási gyakorlatban elsősorban az irodalmi szöveggel végzett közvetlen munkában valósul meg. A korábbi szlovák irodalom történetének fejlődési szakaszait a tanulók a világirodalom és a magyar irodalom keretén belül ismerik meg. Szükséges, hogy a szlovák irodalom tanításában ezeket az ismereteket kamatoztassuk, ezekből kell kiindulni, tartalmukra a szlovák irodalom viszonyait figyelembe véve tömören és világosan kell rámutatni. Az irodalom tanításában a legnagyobb figyelmet az újkornak és a legújabb kornak szenteljük, mivel ezek az irodalmi alkotások állnak a tanulókhoz a legközelebb, s éppen ezért nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. Ezáltal az irodalmat is jobban ki lehet használni a tanulók sokoldalú fejlesztésére. Az irodalmi anyag tartalmának tudományos és művészeti tényezőjét egy- egy tankönyv a gimnázium egyes osztályaiban megfelelő módon dolgozza fel. Az irodalomtörténeti ismereteket és az életrajzi adatokat a lehető legkevesebbre korlátozzuk azért, hogy a tanítási folyamatban a legtöbb idő az elolvasott szemelvényekről rendezett beszélgetésre, ill. a szemelvény értékelésére jusson. Nagy gondot fordítunk az irodalmi szemelvények megválasztására, melyeknek a lehető legjobban kell képviselniük az adott kor íróját, s az is nagyon fontos szempont, hogy megfelelő forrásai legyenek a tanulók esztétikai és erkölcsi élményeinek. Az irodalommal való ismerkedés teljes folyamatában a munkát meg lehet úgy szervezni, hogy az irodalom tanítása révén biztosítsuk az irodalmi szövegek közvetlen, emocionális érzékelését, hogy a tanulók valódi és konkrét elképzeléseket alkothassanak az elolvasott részletekről, hogy megértsék őket, s szükségét érezzék a szlovák irodalom új szemelvényei megismerésének. A művészi szöveggel végzett közvetlen munka megköveteli a kifejező olvasást, a szöveg reprodukálását, megértését és eszmei-esztétikai értékelését is. Az irodalmi mü alkotó és önálló megközelítésére megfelelően fel lehet használni a problémafelvető módszert és a csoportos oktatást is. Dr. TÖRÖK MATILD, Pedagógiai Kutatóintézet Bratislava Ford.: K. Gy. 45
