Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Török Matild: A szlovák nyelv és irodalom a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban
a szlovák nyelv tanításának új koncepciójára elsősorban az jellemző, hogy mindenekelőtt a naponta előforduló helyzetekben szükséges kommunikációnak az elsajátítását szorgalmazza. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat dialektikus egységében bővül a tanulók szókincse és javul beszédük nyelvtani helyessége. A beszédet a megértés eszközeként sajátítják el, azaz fejlesztik képességeiket és készségeiket a beszédhallgatásban, az olvasásban, a szóbeli és az írásbeli megnyilvánulásban, miközben a nyelv szerkezetének és a mindennapi beszédhelyzetekben alkalmazott kommunikatív funkciójának megfelelő ismereteire támaszkodnak. A nyelvi képzés fő részét a produktív és a receptív tevékenységekben kialakított nyelvi készségek és szokások alkotják. Ezek a szükséges nyelvi ismeretekre támaszkodva kölcsönösen szilárdítják egymást és mindjobban elmélyülnek. A nyelv funkcionális értelmezését hangsúlyozzuk kitűzött céljainkban, a követelmények rendszerében (a nyelv minden területén), de magában a tananyagban is, ahol a szavakból szókapcsolatokat és mondatokat alkotunk, a szótant pedig összekapcsoljuk a mondattannal. Különös figyelmet fordítunk azoknak a kontrasztív jelenségeknek a begyakorlására, amelyekben a tanulók a legtöbb hibát vétik. A nyelvi ismereteket a tantervbe sorolt beszédszituációs tematikus egységekben érvényesítjük. Nagy gondot fordítunk a beszédgyakorlatokra, az önálló, összefüggő szóbeli és írásbeli megnyilvánulásra, mert ezek a készségek elsajátításának legeredményesebb formái, és a nyelv minden részterületén a tanítás súlypontját alkotják. A fogalmazástanítás dialektikus rendszere a gyakorlati életben használatos fogalmazásfajták és az összefüggő fogalmazási egységek megalkotását tartja szem előtt. A tanterv elsősorban azoknak az időszerű és összefüggő fogalmazásfajtáknak a gyakorlását hangsúlyozza, amelyek társadalmunk mindennapi életében kommunikatív funkciót töltenek be. A nyelv marxista értelmezésével összhangban már a tantervben hangsúlyozzuk a tanulók aktív tevékenységét, a beszédet és az írást. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a tanulók érdeklődésének és környezetének megfelelő időszerű tartalomban összetétellel, szó- kapcsolatok kialakításával, a jelenségeknek modellek és algoritmusok mintájára történő alkotásával stb. végezzük a gyakorlást és az elmélyítést. A nyelvtan tanításában előnyben részesítjük az alkotó jellegű feladatokat, amelyeket a tanulók önállóan oldanak meg, s amelyekben következtetnek, összehasonlítanak, megvitatják és megállapítják a nyelv szabályait és törvényszerűségeit. A kísérleti tantervben a nyelvtan tanításában felcseréltük a nyelv rendszerének két fő területét: a mondattanból, a mondatból indulunk ki, mert a jelenlegi nyelvtanítás új koncepciója a mondatot tekinti a kommunikáció alapegységének. A tananyag tartalmának formálása hangsúlyozza a tanítási folyamatban érvényesítendő funkcionális és széman- tikai szempontot. A nyelvtanítás elméletének alapvető marxista téziseit tankönyveinkben és módszertani kézikönyveinkben is fokozatosan érvényesítjük, a tankönyvek ugyanakkor terjedelmükben is megfelelnek a követelményeknek és az előírt normáknak. A tantervben a tananyag megválasztása és a tananyagnak a legújabb tudományos ismeretek alapján a tankönyvekben való didaktikai-módszertani feldolgozása kedvező feltételeket teremt azoknak a hatékony tanítási módszereknek az alkalmazásához, amelyek arra hivatottak, hogy a lehető legnagyobb mértékben aktivizálják a tanulókat, fejlesszék alkotó és önálló gondolkodásukat. 44
