Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-10-01 / 2. szám - Tankó László: Irodalomoktatás a gimnáziumban

ret megadott konstansként szerepel. Itt mégis el kell mondani, de ez a tantervből is kitűnik, hogy az új óratervben az irodalomtanításra egységesen minden osztályban heti két tanítási órával számolunk (és ha csak ezt nézzük, ez is némi haladást, javulást jelent az eddigi előírásokkal szemben).

A kérdésekhez a gimnáziumi irodalomtanítás új koncepciója a következőképpen viszonyul:

1. 1. A gimnáziumi irodalomtanítás tulajdonképpen folytatása az alapiskolában folyó irodalmi nevelésnek oly értelemben, hogy az alapiskola két utolsó osztályában (7—8. osztály) időrendi sorrendben szemelvényeken keresztül megismert irodalom, ún. irodalomolvasás, a gimnáziumban irodalom- történeti szinten folytatódik. Az irodalmi anyag struktúrája az ókortól napjainkig terjed. A hangsúly a XIX. és főleg a XX. század irodalmának, művészetének a megismerésén van. Ennek fontossága nem lehet vitás, ha a tanulókat mindenekelőtt az olvasás szeretőiére akarjuk nevelni. Ezért erre, valamint arra való tekintettel, hogy az érettségiző 4. osztályban lényegesen korábban be kell fejezni a kötelező tananyagot, némileg megváltozik az egyes osztályok tananyagbeosztása. Ez pedig a következőképpen alakul: I. osztály: Az ókortól a felvilágosodásig (bezárólag); II. osztály: A reformkortól a századfordulóig (bezárólag); III. osztály: A századfordulótól II-től 1945- ig; IV. osztály: 1945-től napjainkig.

2. 1. Az irodalomtanítás új koncepciójának legjellemzőbb és talán a legnagyobb változást jelentő vonása: a komplexitás. Az, hogy az irodalmat, ill. az irodalmi alkotásokat nem elszigetelten szemléli és tárgyalja, hanem a korba ágyazva, annak történelmi és művészeti összefüggéseiben. Egy-egy történelmi ill. stílustörténeti korszakról általában teljesebb képet igyekszik nyújtani, mint azt az eddigi irodalmi

tantervek tették. A tananyag szerkezeti felépítése időrendi, a legrégebbi időktől napjainkig követi a fejlődést az egyes korszakokon keresztül.

Az egyes korszakok tantervi anyagának szerkezete általában egységes. A korszak tárgyalása mindig a külföld történelmének, ill. társadalmi és kulturális viszonyainak ismertetésével kezdődik. Ezt a kor képzőművészetének és zenéjének informatív áttekintése követi, kitérve egy-két jellemző alkotás bemutatására, elemzésére. Majd a világirodalom áttekintő képének a felvázolása következik, a kor szemelvényeinek olvasásával és elemzésével. Ezek után kerül sor a kor magyarországi történeti-társadalmi viszonyainak bemutatására és képzőművészetének, zenéjének rövid áttekintésére, majd a magyar irodalomra. A fejezetet a magyar-szlovák, ill. a cseh irodalmi és kulturális kapcsolatok rövid ismertetése zárja le. Mivel az egyes korszakokban alapjában véve ugyanazok a témakörök ismétlődnek, ez az egyes témák folytatását és folyamatosságát jelenti.

A koncepció szempontjából lényeges ezeknek az egységeknek, témáknak egymáshoz való viszonya és a tanításukra fordítandó óraszám. Általában egy-egy tanítási óra fordítható a kor történelmi-társadalmi viszonyainak a felelevenítésére, és a kor képzőművészetének, zenéjének tájékoztató ismertetésére. Ezeknél lényegesen nagyobb teret kap a világirodalom tárgyalása, bemutatása, általában 3—4 tanítási órát. A tanítási anyag, ill. korszak súlypontját mindig a nemzeti, a magyar irodalom alkotja, amely tanítási órákban kifejezve, szükség szerint kb. a világirodalom kétszerese. A kor magyar-szlovák irodalmi és kulturális kapcsolatai olvasmányként szerepelnek.

3. 1. Az új koncepció jellemzője a tananyag megkülönböztetett, differenciált tárgyalása és feldolgozása. A tan41