Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-10-01 / 2. szám - Tankó László: Irodalomoktatás a gimnáziumban

bővítésével táruljanak fel a nyelvi jelenségek összefüggései, a nyelv társadalmi és történeti vonatkozásai, és alakuljon ki bennük a nyelvről a valóságnak megfelelő szemlélet;

b) Az anyanyelvi képzés központi integráló szerepet töltsön be az iskola oktatási és nevelési rendszerében, és így nyújtson megfelelő alapot a tanulóknak a többi tantárgy tananyagának eredményes megismeréséhez, valamint más nyelvek, elsősorban a szlovák nyelv elsajátításához;

c) a tananyag kapcsán a nyelvi rendszer összefüggéseinek megismerése a nyelv objektív törvényszerűségeinek felismerése alapozza és erősítse meg a tanulók materialista nyelv- és valóságszemléletét;

d) az aktív műveltség kialakítására a nyelvi kommunikációs nevelés kerüljön a központba.

A tanterv szerint a tananyag korszerű oktatási módszerének fő szempontjai a következők:

a) az öntevékeny ismeretszerzés és a tanulók meglevő ismereteire építve gyakorlatok, feladatok megoldásával kell elsajátítani a tananyagot;

b) a tanítási folyamatban a nyelvi ismeretszerzés és az alkalmazás szoros kapcsolata valósuljon meg;

c) az anyanyelvi tananyag minden egyes témakörének tanítása során — a lehetőség határain belül — fontos a tantárgyak közötti kapcsolatteremtés megvalósítása.

Dr. KISSLING ELEONÓRA, Pedagógiai Kutatóintézet

IRODALOMOKTATÄS A GIMNÁZIUMBAN

Amikor a gimnáziumi irodalomoktatás új koncepcióját nyilvános vitára bocsátjuk, mindenekelőtt a következő egységesen megadott kérdéseket kell megvilágítani:

1. Hogyan épül a gimnáziumi tananyag az alapiskolai irodalomtanításra?

2. Milyen változásokra került sor az irodalomtanítás új koncepciójában?

3. Mennyire változott meg a tanítási folyamat az új tartalom, ill. oktató-nevelő cél értelmében?

4. Megváltozott-e a tanulmányozandó irodalom terjedelme?

5. Milyen oktatási-nevelési célokat és feladatokat tűzött ki az irodalomtanítás új koncepciója és azok hogyan, milyen eszközökkel valósíthatók meg?

6. Milyen korszerű elemeket lehet az oktató-nevelő folyamatban alkalmazni az új koncepció szerint?

Az iskolai tantárgyak anyagának felülvizsgálata és korszerűsítése világ- viszonylatban követelmény. A kérdés mindenekelőtt az, hogy a tudományos ismeretek robbanásszerű megnövekedése és a megváltozott társadalmi követelmények következtében mit, miből mennyit kell oktatni az iskolában? Ennek a kérdésnek a tisztázása a mi esetünkben aktuális, korkövetelmény és társadalmi igény. Hisz vegyük csupán azt a tényt, hogy az irodalomtudomány állandó fejlődése mellett, maga a szépirodalom is naponta nő és gyarapszik, állandóan újabb és újabb művek születnek — ugyanakkor az iskola által biztosított lehetőségek, az órake40