Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Juraj Buša oktatási miniszter beszámolója
Egyes reszortok felelős dolgozói azt hangoztatják, hogy a szakmunkásképző iskolákban csökkent a szakgyakorlati órák száma, s ez nem elegendő a kellő munkakészségek megszerzéséhez. Valóban növelni kellett az elméleti oktatási órák számát, hogy a szakmunkásképzés középiskolai szintűvé váljon. Ezt azonban azzal pótoljuk, hogy minden meghatározott időszak végén bevezettük a négyhónapos szakgyakorlatot. Az elméleti oktatáson kívül az utóbbi időben a tanításon kívüli nevelésnek is nagy jelentősége van. Ennek célja, hogy felkészítsük a fiatalokat a politikai és a közéleti tevékenységre, a kulturális életben való aktív részvételre. A szakmunkásképzés új koncepciózus dokumentuma a kommunista nevelés programja. Már folynak a kísérletek e program bevezetésével kapcsolatban. Köztudott, hogy a szakmunkásképzésben a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztését célul kitűző dokumentum megvalósításának megkezdésekor kevés volt a szakképzett pedagógiai dolgozó. A szakmunkásképzés rendszerének átalakítása még tovább növelte az igényeket a pedagógiai dolgozók képzettségével szemben. A XVI. pártkongresszus határozatai arra köteleznek bennünket, hogy ezt a problémát rövid időn belül megoldjuk. Örülünk annak, hogy a szakmunképző iskolák pedagógusai pozitívan viszonyulnak a szakmunkásképzés rendszerének átalakításához, s rövid idő alatt megértették az oktató-nevelő rendszer fejlesztését célzó dokumentumot. Méltatni kell azon idősebb pedagógusok érdemeit, akik ebben az időszakban is a legtöbbet tettek a szakmunkásképzés fejlesztéséért, s képzettségük növelésére törekszenek. A szakmunkásképző iskolák pedagógusai tudatosítják, menynyire fontos a személyes példamutatás, hiszen a fiatalok abban a korban, amikor személyiségük formálódik, érzékenyen reagálnak környezetükre. A szakmunkásképző iskolák pedagógusainak továbbképzésében fontos szerepet töltenek be a felsőoktatási intézmények, amelyek dolgozói a kezdeti nehézségeket követően már megértették, hogy létre kell hozniuk a továbbképzés célszerű formáit. Ezenkívül végzettjeik jelentős részét arra ösztönzik, hogy szakmunkásképző iskolákban végezzenek pedagógiai munkát. Problémát jelent, hogy az általános iskolákban a tanulók jelentős része idegenkedve tekint egyes munkásszakmákra, s nagy a fluktuáció a szakmunkás- képzők első osztályaiban. A helyzet javulásához az vezethet, ha az általános iskolák pedagógusai jobban megismerkednek a szakmunkásképzés átalakított rendszerével. E téren ugyancsak számítunk a pszichológiai és a pedagógiai tanácsadók tevékenységének intenzívebbé tételére. A tanulókat az általános iskola felső tagozatán meg kell ismertetni a szakmunkásképző iskolákban való továbbtanulás lehetőségeivel. Ennek hatékony formája lehet a szemléltető agitáció, a gyárlátogatás, a szocialista brigádok tagjaival és a szocialista munka hőseivel való találkozó. Nagyra értékeljük a szakmunkásképző és az általános iskolák azon pedagógusainak aktivitását, akik megértették, hogy a szakmunkásképzésnek a középfokú oktatás legfontosabb láncszemévé kell válnia. A szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkája színvonalának emelése céljából javítani kell ezen iskolák ellátását tansegédeszközökkel és korszerű didaktikai eszközökkel. A szakmunkásképzés új koncepciója megköveteli a műhelyek és a laboratóriumok modernizálását. A szakmunkásképzés átalakításának talán legnehezebb feladata a középfokú szakmunkásképző iskolák létesítése. Hazánkban jelenleg 794 ilyen iskola működik, ebből Szlovákiában 241. A szövetségi kormány elnöksége jóváhagyta 36
