Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Juraj Buša oktatási miniszter beszámolója
JURAJ BUSA oktatási miniszter beszámolójából A CSKP XV. kongresszusa óta eltelt öt esztendőt a közoktatásban az a munka töltötte ki, amelyet a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztéséről szóló határozat megvalósítása érdekében végeztünk. Joggal tartjuk ezt az öt évet szocialista közoktatásunk fejlesztése legfontosabb időszakának. 1976 ás 1980 között lényegesen növekedett az óvodába járó gyermekek száma. Az általános iskolák alsó tagozatában és az ötödik osztályban korszerűsítettük a nevelés és az oktatás tartalmát. A termelési alapismeretek oktatása pozitív változásokat idézett elő, s lehetővé tette azt, hogy a gimnáziumi oktatásban is kidomborodjon a politechnikai jelleg. Most kísérletileg vizsgáljuk meg az új koncepció helyességét, és megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy 1984-től kezdve minden középiskolában az új dokumentumok alapján folyjon a tanítás. A középfokú oktatáson belül a legnagyobb változásokra a szakmunkásképzésben került sor. Az 1973-tól megkezdett kísérletek eredményeire támaszkodva négy éve általánossá tettük a tanulmányi szakok új rendszerét, 1978 óta pedig szakmunkásképző középiskolákat hoztunk létre. Már nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztésének legfontosabb részét éppen a szakmunkásképzés terén végrehajtott átalakítás képezi, ezért beszámolóm további részében elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozom. Ha visszatekintünk a szakmunkásképzés átalakítása terén elért eddigi eredményekre, megállapíthatjuk; a szakmunkás- képzés új koncepciója a munkásosztály által megvalósított tudományos és műszaki fejlesztés követelményein és azon alapul, hogy munkásosztályunk a termelés és a szolgáltatások szférájában jobban összhangba tudja hozni a szocializmus előnyeit'a tudomány és a technika vívmányaival. Szakmunkásképzésünk rohamos ütemben fejlődik. A szakmunkástanulók száma az elmúlt öt esztendőben 55 000-rel (16,6 százalékkal] növekedett és az 1980/81-es tanévben elérte a 392 250-et. 1977 óta öt szakaszban vezetjük be a tanulmányi szakok új rendszerét. A szakmunkásképző iskolák teljes középfokú végzettséget nyújtanak, s így a szakmunkásképzés a középfokú oktatás rendszerében integrálódik, sőt e rendszer legfontosabb elemévé válik. A szakmunkásképző iskola nemcsak a magas szintű szakmunkásképzésnek, hanem a kötelező középiskolai végzettség vezetésének is formája. Egyúttal a sokoldalúan fejlett személyiség^formálásának legjárhatóbb útja. 1984-től kezdve végleg bevezetjük a kötelező tízéves középiskolai oktatást, s a fiatalok többsége — mintegy 60 százaléka — a szakmunkásképző iskolákban fejezi be kötelező tanulmányait. Ez nemcsak a szakmunkásképző iskolákra, hanem a gazdasági szférára, a szakminisztériumokra és a vezérigazgatóságokra is új feladatokat ró. Nagy gondot kell fordítani az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére. Bár a tanulók tudásszintje fokozatosan emelkedik, még nem lehetünk elégedettek. Szükséges, hogy az általános iskolák pedagógusai is igényesebben és felelősebben viszonyuljanak feladataik teljesítéséhez, hiszen a sikeres szakmunkásképzés a tanulók általános iskolában szerzett ismereteitől jelentős mértékben függ. Az általános iskolák minden pedagógusának meg kell értenie a szakmunkásképzés új rendszerének lényegét, s ennek alapján kell eljárnia pedagógiai munkájában. 35
