Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-09-01 / 1. szám - Sojka Leonard - Simon László: A tanulók természettudományos érdeklődése a szociális környezet tükrében
A tanulók természettudományos érdeklődése a szociális környezet tükrében Dr. SOJKA LEONARD docens, kandidátus — Dr. SIMON LÁSZLÓ docens, kandidátus Pedagógiai Fakultás Kémiai Tanszék, Nitra Tanszékünk a 6. ötéves terv kutatási programjának keretében a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Pedagógiai Intézetével együttműködve a kémia és a munkára nevelés tantárgyak közötti kapcsolatok kérdéseit részletesen megvizsgálta. Az eredményekről a Szocialista Nevelés olvasóit már tájékoztattuk. A vizsgálatot ezekkel a kutatásokkal kapcsolatban a tanulók természet- tudományos érdeklődésére és a szocialista környezetére vonatkozólag is kiterjesztettük. Most a felmérések fontosabb tapasztalatait ismertetjük. Azt vizsgáltuk meg, hogy a tanulók tudásszintjét a természettudományos tantárgyak kedveltsége, a tanulók érdeklődése befolyásolja-e. Abból az alapelvből indultunk ki, hogy a tanulók szűkebb szociális környezete, vagyis a szülők és a testvérek foglalkozása, műveltségi szintje, a legközelebbi barátok érdeklődési köre és a tágabb értelemben vett városi, falusi, mezőgazdasági és ipari jellegű környezet hatása ismereteiket és szemléletüket a tudományos-műszaki forradalom korszakában milyen mértékben módosítja. A vizsgálatot hat különböző területen elhelyezett alapiskolában végeztük [ A — F iskolák), melyek közül az A és B-vel jelölt iskolák szlovák tanítási nyelvűek voltak. Az A iskola nagyvárosban, jellegzetesen városi környezetben van, a tanulók szülei mind a kísérleti, mind az ellenőrző osztályokban többségükben a szolgáltatásokban vagy értelmiségi munkaterületen dolgoznak. А В iskola ipari-mezőgazdasági jellegű vidéken található, ahol a szülők többsége az iparban vagy a mezőgazdaságban dolgozott. A C iskola mezőgazdasági és szolgáltató jellegű környezetben helyezkedik el, és a szülők is elsősorban ezekben az ágazatokban dolgoztak. A D iskola szintén mezőgazdasági jellegű vidékeken található, a szülők többsége azonban mintegy 55,5—58,7 %-ban az iparba járt dolgozni. Az E és az F iskolák mezőgazdasági jellegű vidékeken találhatók, és a szülőknek mintegy a fele a mezőgazdaságban, azaz szövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozott. A felmérésekből kiderül, hogy a tanulók természettudományos érdeklődése, kémiai tudásszintje, valamint a szülők foglalkozása és műveltsége nagyon eltérő, és általánosabb következtetések levonása igen nehéz lenne. Ehhez ugyanis országos reprezentatív felméréseket kellett volna végezni, amit a szűknek mutatkozó keret nem tett lehetővé. A felsorolt érvek ellenére fontosabb összegezéseinket és tapasztalatainkat közreadjuk. 24
