Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-09-01 / 1. szám - Szeberényiné Z. J.: A 6. osztályban oktató-nevelő munkáról / Figyelő

Az alapiskolai fizikaoktatás didakti­kai rendszerébe az új koncepció ér­telmében elsősorban azokat az ismere­teket sorolták be, amelyek kulcsfon­tosságúak, és elsajátításuk lehetővé te­szi a további fizikai jelenségek és fo­lyamatok megértését. Bekerültek a tananyagba a fizikatudomány to­vábbfejlődése, a tudományos világné­zet kialakítása szempontjából döntő fontosságú felfedezések, valamint a múlt nagy fizikusairól tájékoztató in­formációk is. A tantárgy tartalma komplex és sok­oldalú, segít megoldani a kommunis­ta nevelés valamennyi feladatát, ame­lyek a fizika tárgya sajátosságaiból adódnak. Elsősorban az értelmi, a po­litechnikai, az erkölcsi, a honvédelmi nevelésről van szó, beleértve a kör­nyezetvédelmet is. Az új értelmezés szerint már a 6. osztályban kezdődik a fizika tanítása, tehát egy évvel hamarább az előző­nél. A pszichológusok túlnyomó több­ségének véleménye szerint a 11—12. életév a gondolkodás fejlődésében a minőségi változás kora, elsősorban a fogalomalkotás szempontjából. A tanulók már a 3. és 4. osztály­ban találkoznak fizikai ismeretanyag­gal a természetismereti órákon, dol­goznak egyszerű fizikai segédeszkö­zökkel. A kísérleti oktatás eredmé­nyei szerint nagyon fontos, hogy a ta­nulók már az első tanítási órákon ala­posan megismerkedjenek a fizikai se­gédeszközökkel, s elegendő időt biz­tosítsunk a velük végzett munkára. A 6. osztályos fizikai tananyag két nagy tematikus egységből tevődik ösz- sze: Az anyag és a test (50 óra), va­lamint Az elektromos áramkör (20 óra). A szerző részletesen elemzi és ábrák segítségével világítja meg a 6. osztályos tananyag fizikai fogalom- rendszerét, különös figyelmet fordít a fogalmak kialakítására, fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy mindig a tanulók gyakorlati tapasztalataira támaszko­dunk. A fogalomalkotás menetét az elektromos mező téma kapcsán elem­zi. A cikkben egy tanítási óra leírásával is találkozunk, (A gravitációs erő, a gravitációs mező), az oktatói-nevelői célkitűzés után a szerző részletesen tárgyalja a módszeres eljárás lépéseit. (V. Lapitková: Na novej ceste v 6. ročníku základnej školy. Fyzika. 1981, 5. sz., 428—438. o.) A 6. osztályos történelemtanítás ok­tató-nevelő célkitűzései a kommunista nevelés finális céljaiból vezethetők le. valamint a felső tagozatos történelem- oktatás céljaiból, szervesen építve az 5. osztályos tananyagra. A tananyag tartalma: folytatódik a III. tematikus egység, A feudalizmus virágzása és a kései feudalizmus, valamint a IV. te­matikus egység, A kapitailizmus kialakulása, A francia polgári forra­dalom, illetve A hazai nemzeti újjá­születés. A hazai történelem állandóan a világtörténelemmel halad párhuzam­ban, a hangsúlyt a hazai, nemzeti tör­ténelemre helyezzük. Ajánlatos, hogy a kontinuitás meg­teremtése érdekében a 6. osztályban az a pedagógus oktasson, aki az előző évben is tanította a történelmet.. (M. Országová: Dejepis. 1981, 3. szám, 218—226. 6.) SZEBERÉNYINÉ Z. J. /• 23

Next

/
Thumbnails
Contents