Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-09-01 / 1. szám - Bernáthné Krúg Erzsébet: A szlovák nyelv tanítása az alapiskola 6. osztályában

► Megjegyzések a nyelvi anyag elsajátí­tásához A szlovák nyelv tanításának ez a leg­problematikusabb részterülete. A 6. osztályban felöleli a szókincs fejlesz­tését, az 5. osztályban elsajátított hangtani ismeretek elmélyítését és ki­bővítését, a főnév- és igeragozást, a mondattan bizonyos részét, s végül mindezek gyakorlati alkalmazását szó­ban és írásban, beleértve a kiejtést és a helyesírást is. Külön felhívjuk pedagógusaink fi­gyelmét a főnév- és igeragozás újsze­rű értelmezésére. A főneveknél a ta­nulók az 5. osztály tananyagára tá­maszkodva horizontálisan sajátítják el a főnevek alakjait, nem pedig vertiká­lisan a ragozási minták szerint. A tan­könyvben ugyan található egy-két ese­tek szerinti ragozás is, de a gyakorla­tok mindig csak egy-egy esetvégződés­re irányulnak. Az esetek sorrendje nem ,,összekevert, rendszertelen“, aho­gyan azt egyesek állítják, hanem a Szlovák Tudományos Akadémia által megállapított frekvencia és az adott eset nehézségi foka szerint összeállí­tott sorrend. Az igék feldolgozása is új. A logika ugyanis azt diktálja, hogy először tisz­tázzuk az ige fogalmát és felosztását, összehasonlítva a magyar nyelvben ta­nultakkal, ezért előbbre kerültek a visszaható igék és az igeszemlélet. Ezt követi az igeragozás. A mondattan keretében a tanulók tu­lajdonképpen gyakorlatilag alkalmaz­zák morfológiai ismereteiket (főnév- és igeragozás). Hangsúlyozni szeret­nénk, hogy a mondattani ismeretek nem előzik meg a magyar nyelvet, hi­szen mondatalkotással, mondatelem­zéssel a tanulók már az alapiskola 4. és 5. osztályában találkoztak az anya­nyelvi órákon. Az előírt nyelvtani minimum kibőví­tését nem javasoljuk. Javasoljuk vi­szont, hogy pedagógusaink alaposan tanulmányozzák át az alsóbb és a fel­sőbb osztályok tantervét, nehogy va­lamit újratanítsanak vagy előre tanít­sanak merő tájékozatlanságból és túl­buzgóságból. A sikeres nyelvtanítás feltétele az induktív módszer alkalmazása, ami nem tévesztendő össze az eddig alkal­mazott analitikus módszerrel. Az ana­lízis csak egy része, egyik lépése az induktív módszernek. A hangsúly az ismeretek gyakorlati alkalmazására to­lódik, ezért ügyeljünk arra, hogy he­lyes arányban szerepeljenek a tanítá­si órákon az automatizáló gyakorla­tok (drill), a szintetikus gyakorlatok, és következetesen tartsuk szem előtt az ismeretek gyakorlati alkalmazását a folyamatos beszédben. Az eddiginél nagyobb súlyt kell fek­tetnünk a szlovák és a magyar nyelv közti eltérések tudatosítására, ehhez nagy segítséget nyújtanak a nyelvta­ni táblázatok, az algoritmusok, a tan­anyag modellezése és az ismeretek rendszerezése. A két nyelv közötti eltérő jelensé­gek automatizálása érdekében azt ja­vasoljuk, hogy iktassunk be a tanítási órákba olyan ötperces beszélgetéseket, amelyek keretében a tanulók kötele­zően használják kérdés és feleletek formájában az eltérő nyelvi, nyelvtani jelenségeket. Pl. páči sa mi, zaujímam sa о ...., vypožičať si. A tankönyvről А 6. osztályos tankönyv is kommuni­katív munkáltató tankönyv, amelyből a tanulók a pedagógus irányításával, de önállóan sajátítják el az ismerete­ket. Adjunk általában több lehetőséget a tanulóknak az önálló ismeretszerzés­re. (A „Pozorujte“ c. részek is ezt a célt szolgálják. Üjdonságként szerepelnek a 6. osz­tályos tankönyvben a 35. lecke után található nyelvtani táblázatok. Hasz­náljuk ki a tanulók ismereteinek a rendszerezésére és önálló munkájuk elmélyítésére. 19

Next

/
Thumbnails
Contents