Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-09-01 / 1. szám - Bernáthné Krúg Erzsébet: A szlovák nyelv tanítása az alapiskola 6. osztályában
több figyelmet kell fordítani az előzetes automatizáló gyakorlatokra, a kérdések és válaszok automatizálására. A gyöngébb szlovák nyelvtudással rendelkező tanulóktól nem várhatjuk el, hogy minden átmenet nélkül önállóan dialógusokat produkáljanak. Tőlük először a modellek mechanikus ismétlését kérjük számon, majd irányított beszélgetéssel segítjük őket (pl. povedz Jankovi, aby ti požičal zošit), s csak utolsósorban kívánjuk meg az önálló, produktív beszédet. Ügyeljünk arra is, hogy a tanulókat ne terheljük meg olyan feladatokkal, mint pl. a felnőttekre jellemző szövegek megtanulása; a tanuló lehetőleg játssza mindig a saját szerepét. Megjegyzések a fogalmazáshoz A fogalmazás alatt a 6. osztályban sem izolált fogalmazási órákat értünk, amelyeken a tanulók fogalmazást „írnak“ egy megadott témáról, hanem szóbeli vagy írásbeli szövegekre gondolunk 3—10 mondatnyi terjedelemben. Amíg az 5. osztályban a szókincs gazdagsága és a mondatmodellek változatossága volt a szövegalkotás elsődleges szempontja, a 6. osztályban a hangsúly áthelyeződik a szókincsnek a témától függő differenciálására, a helyes mondatfűzésre, s nem utolsósorban a nyelvtani szempontból is helyes mondatok alkotására. Tapasztalataink azt mutatják, hogy tanulóink zöme nem képes rövid, tömör, összefüggő szöveget alkotni, nem tudják megragadni a lényeget, gondolataik csapongók, s a mondatfűzésük nem logikus. Természetesen ez nemcsak a szlovák nyelv tanításának a hibája. A kommunikatív nyelvoktatás egyik alapkövetelménye a tematikus nyelvi modellek szerkesztése, ami azt jelenti, hogy egy-egy tanítási óra, de legalábbis a tanítási órának egy bizonyos része tematikailag egységes legyen. A kérdéseket és a gyakorlatokat tehát úgy kell összeállítani, hogy összefüggő szöveget alkossanak, s a tanulóktól is ezt a munkaformát követeljük meg. A nyelvtani ismeretek gyakoroltatásakor se engedjük meg, hogy a tanulók nyelvtanilag helyes, de tartalmilag teljesen összefüggéstelen mondatokat alkossanak. (Pl.: Pes breše. Karol chodí do školy. Fúka vietor.) A helyes mondatfűzésre is fel kell hívni a tanulók figyelmét, Pl.: Povedzte, koľko máte rokov. A tanulók válaszai rendszerint így hangzanak: 1. Ja mám 10 rokov. 2. Ja mám 10 rokov, 3. Ja mám 10 rokov. Hívjuk fel a figyelmüket az „aj“ és a „tiež szavacskák funkciójára, a kötőszók szerepére (keď — ak — kedy — keby; že — či — aby stb.). Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, mennyire fontos a mindennapi élettel való kapcsolat. Ha pl. a levélírást gyakoroljuk, hozassuk el az iskolába tanulóinkkal a szlovák barátaiktól kapott leveleket. Olvassák fel. figyeljék meg, hogyan szólította meg őket szlovák pajtásuk, hogyan írta a dátumot, milyen szavakkal fejezte be a levelet stb. A tanterv nem részletezi a fogalmazás tananyagát, ezért újból felhívjuk pedagógusaink figyelmét a módszertani kézikönyvre (a 7—9., valamint a 18—20. oldalra), amelyben a szerzők részletesen elemzik a fogalmazás tartalmát és módszereit a 6. osztályban. Hangsúlyozzuk viszont, hogy az írásbeli fogalmazások témáira és mennyiségére vonatkozó javaslat valóban csak „javaslat“, amit ki-ki tetszése és tanulói nyelvtudása szerint módosíthat. Tekintettel arra, hogy a tanterv 6— 8 mondatból álló, begyakorolt témával kapcsolatos szövegszerkesztést követel, nem tartjuk szükségesnek és helyesnek egész tanítási órát fordítani egy-egy fogalmazás megírására, s ezért erre a célra külön órákat a javasolt tanmenetben sem határoztunk meg. 18