Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-11-01 / 3. szám - Kulacs Dezső: A tétlenség egyenlő a büntetéssel
ben e feszültség fokozására vagy fenntartására irányul. Erre különösen akkor kerül sor, amikor a szükséglet kielégítését fokozott sikerélmény átélése kíséri. Az említett másodlagos alapszükségletek minden egészséges embernél megtalálhatók és hatnak egész magatartására. A szükségletek kifejeződése azonban egyenként eltérő intenzitású lehet. Kifejeződésük ereje mindenekelőtt attól függ, hogy az egyénnek az adott társadalmi körülmények között milyen lehetősége van e szükségletek kielégítésében, illetve, hogy közvetlen életkörülményeik (pl. a családi környezet) milyen indítékokkal serkentik e szükségletek folyamatos kifejlődését és kielégítését. Abban az esetben például, ha a gyermek számára a szélesebb társadalmi környezet vagy a család és az iskola elégséges teret biztosít vázolt szükségletei kielégítéséhez, tevékenysége sokoldalú és változatos lesz. A világnézet kialakulása szempontjából nem elhanyagolható az a felismerés, hogy az egyént szükségletei olyan tevékenységre késztetik, amelyek újabb és újabb szükségletek kialakulásához vezetnek. Közben állandóan gyarapodnak a gyermek világnézetének alapjait erősítő tapasztalatok. Egyetértünk azzal a nézettel (Lásd Zd. Kolár, 1977. I. m. 15. 1.), mely szerint a világnézetet úgy is fel lehet fogni, mint az egyén világban való tájékozódása alaprendszerét és mint a világban való önmegvalósulását, aktivitását és az őt ért alakító ráhatások egységét. E felfogásból adódik az a meggondolás, miszerint ahhoz, hogy az ember tájékozódni tudjon a világban és aktív viszonyt alakítson ki környezetével, s befogadja a feléje irányuló formáló ráhatásokat, bizonyos tapasztalatokkal kell rendelkeznie szükségletei kielégítésében. A világnézetre nevelés során a külső tényezők funkciójának számbavételekor szükséges figyelembe venni az említett szükségletek kielégítésekor végzett cselekvést, mert az számos, a világnézet szempontjából olyan fontos tartalmi elemet is magában foglal, amelyeket az egyén minden külső kényszer nélkül befogad, mivel azok szorosan kapcsolódnak kielégítésre váró szükségleteihez. Ilyen módon minden korban zavarmentesen megtörténhet különböző értékek és értékrend- szerek, eszmék stb. elsajátítása. A szükségletek irányított kielégítése hozzájárul az érzelmek és pozitív élmények kialakulásához, az akarati tulajdonságok kibontakozásához, és meggyorsítható az alkotó aktivitás és a gondolkodás fejlesztése is. A világnézet kialakításában szerepet játszó belső tényezők szintén szorosan kapcsolódnak az egyén szükségleteihez. Valójában egyetlen belső tényező sem kapcsolódhat másképpen a világnézet kialakításához csupán úgy, hogy az egyén alapszükségleteinek kielégítése folyamatában aktualizálódik. E tényező némelyike (a megismerés, egyéni tapasztalat, aktivitás stb.), tulajdonképpen szerves egységben jelenik meg az említett alapszükségletekkel, mintegy azonosul azokkal. A többi (az érzelmek, értékek, eszmék, szokások és döntések) eredetét és további fejlődését szintén e szükségletek kielégítésének folyamatában kell keresni. A szükségletek kialakítása tevékenységet, cselekvést tételez fel. Ez a tevékenység a személyiség továbbfejlesztése szempontjából annál értékesebb, minél nagyobb mértékben befolyásolja a szükséglet kialakításának vágya. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló tevékenységvágya találkozik a szülők vagy az iskola abbeli törekvésével, hogy bizonyos tulajdonságok kialakítása érdekében a lehető legteljesebb mértékben mozgósítsák a gyermekek belső erőit, a belső erők táplálta cselekvés igen intenzív lesz, s a segítségével kialakítandó tulajdonságok jó minőségűek és tartósak lesznek. Az ilyen körülmények között lezajló tevékenység az egyén számára pozitív érzelmek és élmények gazdag forrását biztosítja. Ezt bizonyítja az ilyen feltételek között lezajló cselekvésekben tapasztalható azon jelenség, mely szerint a tanulók a tevékenység befejezése után még hosszú ideig erős tevékenységvágyat mutatnak, s kényszerítés nélkül hajlandók megismételni újból a cselekvést. 86
