Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1980-12-01 / 4. szám - Vlačihová, Marta: A gimnázium új típusa - a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelő iskola

előírásainak, a kerületi nemzeti bizottságok utasításainak újabb és alaposabb áttanulmányozására irányítsuk, s ilyen alapokból kiindulva összpontosítsuk az összes gimnázium munkáját a személyi, szervezési, anyagi feltételek és a tantermek biztosítására, hogy a gimnázium új modelljét olyan időrendben valósíthassuk meg, ahogy azt a tervezet megvalósítási programja számunkra előírja. Már most sok jó példánk van arra, hogy egyes helyeken ilyen hozzáállással figyelemreméltó eredményeket értek el. Nem véletlen például, hogy a trencíni Jurij Gagarin Gimnázium pedagógusai abból indultak ki, hogy éppen a gimnáziumok jóváhagyott modellje az az iskolatípus, amelyre társadalmunknak sürgősen szüksége van s amelyet a gimnáziumok dolgozóinak nagy része sürgetett. S az ilyen gimnáziumok hazánkban nem mennek ritkaságszámba.

A gimnáziumokban a szakmai képzés azáltal valósul meg, hogy a szakirányzatok tantárgyait besorolják a gimnáziumok tantervébe. Eközben azzal a helytelen nézettel is találkozunk, hogy az új koncepció csakis ezeknek' a tantárgyaknak a bevezetését jelenti. A gyakorlatban ez aztán úgy fest, hogy az órarendbe további új tantárgyak kerültek, de az iskola pedagógiai tevékenységében semmi változás nem történik. Ezért a legnyomatékosabban szeretném hangsúlyozni, hogy a dolgok ilyen leegyszerűsítése megengedhetetlen. A szakmák tantárgyait a gimnáziumok esetében úgy kell értelmezni, mint a személyiség sokrétű és harmonikus fejlődésének új eszközét, amely a szocialista társadalomban végzett munkába való bekapcsolódás szükségleteiből ered, s nem szabad célnak tekintenünk.

A gimnáziumok új modellje által nyújtott általános, politechnikai és szakmai képzés egységét és kontinuitását a matematika és a természettudományi tantárgyak hatásával érjük el. Az 1. és a 2. osztályban ugyanis ezek alkotják az általános műveltségnek és a szakmai képzésnek a magvát, a 3. és 4. osztályban pedig a szaktantárgyak választható csoportjába tartoznak. Ezzel természetesen párhuzamosan érvényesül a humán és a nyelvi tantárgyak, valamint a testnevelés, az esztétikai nevelés tantárgyainak és az iskolán kívül végzett munkának a hatása is. Ha az iskola igazgatója így értelmezi a szakmai képzést, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen megváltoztatja saját irányító tevékenységét, javítja az iskola pedagógusközösségének munkáját és növeli iskolája tekintélyét. Továbbá azt, hogy fejleszti a munkára nevelés színvonalát, a tanulók gondolkodását a műszaki területre irányítja, biztosítja a pedagógiai közösség műszaki és humán orientálódású tagjainak kölcsönös hatását, mérnököket és gyakorlati szakembereket nyer meg az iskolában végzett munkára, biztosítja számukra a szükséges pedagógiai támogatást, vitákat rendez, kiépíti a műszaki és a műszaki-ismeretterjesztő könyvtárat, szaktantermeket, műhelyeket, kabineteket, laboratóriumokat, iskolai telkeket létesít, részt vesz a SZISZ-tagok összejövetelein, a tanulóknak meggyőzően magyarázza meg az új gimnáziumok jelentőségének lényegét, ilyen magyarázattal győzi meg a szülőket és a lakosságot is, tájékoztatja a nyilvánosságot az iskola munkájának eredményeiről és propagálja azokat, fő tényezője és szervezője az iskola és a termelőüzem együttműködésének. Az ilyen igazgató sikerrel oldja meg a problémákat, bátran fog hozzá a nehézségek eltávolításához — ellentétben az olyan igazgatóval, akinek színvonala nincs arányban és az elkövetkező feladatokkal, akiknek minden feladat nehéz és lehetetlen.

Ha csak a szakmai képzés tantárgyait kísérjük figyelemmel, a pozitív eredményeknek és a sikereknek egész sorát észlelhetjük, ugyanakkor kellően meg nem világított problémák is felbukkannak. Elsősorban olyan kérdésekről van szó, mint a szakmai képzés választható tantárgyainak kiválasztása, a termelés alapjai és a szakmai képzés választható szakmacsoportjai közt fennálló tartalmi és funkcionális egyensúly az 1. és a 2. osztályban, a tantárgyak tanítóinak helyes megválasztása, tanításuk anyagi és műszaki feltételeinek biztosítása, a szakmai képzés és a matematika, ill. a természettudományi tantárgyak

102