Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1980-12-01 / 4. szám - Vlačihová, Marta: A gimnázium új típusa - a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelő iskola

vetel a koncepcionális kérdésekben, a tartalomban, a tanítás folyamatában, a személyi ellátottság kérdéseiben és a szervezésben, az anyagi-műszaki bá­zisban, elsősorban azonban a pedagógusok és a vezető dolgozók, az ifjúság és a szülők, a termelő szféra és a nyilvánosság gondolkodásában és hozzá­állásában. Ezeket a változásokat lehetetlen akkor megvalósítanunk, ha sürget az idő. Szükséges, hogy józanul, alkotó megközelítéssel, pártunk politikájának szelle­mében és a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban hajtsuk végre e változásokat. Ugyanis egyetlen lehetőségünk van: az eddig el­végzett munkához kapcsolódva az elkövetkező négy évben a feltételek teljes komplexumát úgy kell elkészítenünk, hogy 1984. szeptember 1-én hazánk ösz- szes gimnáziuma a siker reményében, teljes egészében kezdje az új értelmezés szerint teljesíteni a társadalmi küldetését. Most olyan időszakban élünk, amikor a kiválasztott iskolákban és osztályok­ban a gimnáziumok új koncepciójának fokozatos kísérlete folyik. Ebben az idő­szakban átmeneti intézkedéseket foganatosítottunk. A sikerekkel párhuzamo­san azonban hiányosságokat is felfedezünk, több esetben gondjaink vannak, amikor helytelen a megközelítés és az álláspontok, vagy legalábbis nincs min­den tisztázva, s ha ezeket a gondjainkat ma nem orvosolnánk, felgyülemle- nének, s hatásuk káros lehetne. Ezekre a hiányosságokra — elsősorban azokra, amelyeket a legfontosabbaknak tartunk — szeretnénk felhívni a figyelmet. Annak ellenére, hogy a CSKP KB Elnökségének oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztéséről szóló dokumentumát minden iskolaügyi dolgozó áttanulmá­nyozta és annak céljaival egyetértett, a gimnáziumi oktatás új értelmezése nem mindenki számára világos, s bizonytalankodások és tartózkodás is tapasztal­ható. A középiskolákban tanító pedagógusok egy része — elsősorban a gim­náziumokban, de a többi középiskolában tanítók is — a gimnáziumot a régi, klasszikus, úgynevezett tiszta formájában szeretné megtartani, s a szakmai képzést teljes mértékben a szaktanintézetekre és a szakközépiskolákra akarja hagyni. Az ilyen nézetek helytelen álláspontot képviselnek. A társadalmi fej­lődés dialektikájában a gimnáziumok törvényszerűen alakultak át. Fennállá­suknak első szakasza után, amelyet a klasszikus nyelvészet, az idealista filo­zófia és a teológia jellemzett, további fejlődési szakaszok következtek. A tár­sadalmi fejlődés szükségessé tette, hogy a matematikai tudományok és a természettudományok fejlődésének szakaszában a gimnáziumokat is úgy módosítsák, hogy alkalmasak legyenek a természettudományi tantárgyak ta­nítására. A műszaki tudományok fejlődése így teremtette meg a reálgimná­ziumokat. A tudományos-műszaki fejlődés és a szocialista társadalom a gim­náziumi oktatás tartalmát és struktúráját természetesen a saját szükségletei szerint módosítja. Ha a gimnáziumot a szocializmusban elszigetelnénk a tudo­mány és a technika ugrásszerű fejlődésétől, az a gimnáziumok megszűnését idézné elő. Még nem is olyan régen, amikor a gimnázium nem tartott szorosan lépést a társadalmi fejlődéssel, máris csökkent az érdekldőés a gimnáziumi tanulmányok iránt. Elsősorban a munkás- és a parasztszármazású fiatalok létszáma csökkent, ami önmagában is meggyőző bizonyítéka és előjele annak, hogy a gimnázium eddigi formájában megszűnik a társadalmi szükségleteket szolgálni. Az új iskolarendszer tervezete fokozatos megvalósításának negyedik évében minden vezető iskolaügyi dolgozótól és a vezetés minden szintjén jogunk van megkövetelni, hogy aktívan vegyenek részt a tervezet alapvető feladatainak megvalósításában, ne vesztegessék az időt fölösleges várakozással, hanem min­den erejüket annak a munkának az elvégzésére összpontosítsák, melyet tár­sadalmunk rájuk bízott. Éppen ezért tartjuk elkerülhetetlennek, hogy az igaz­gatók és a többi pedagógus aktivitását a tervezetnek, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek, mindkét oktatási minisztérium 101

Next

/
Thumbnails
Contents