Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1980-06-01 / 10. szám - Pocci, Vojtech: A szakmunkásképzés progresszív formája
görögösített formájában. (Ez az eljárás manapság is nagyon gyakori, hogy az idegen fogalommal átvesszük annak idegen nyelvű jelölését is.). Ebből a görög bi- sextos-ból különböző hangtani változások eredményeként alakult ki az orosz „viso- kos” (szlovák átbetűzéssel] kifejezés, amely szökőévet jelent, de ma már ez a szó elavultnak számít. Helyette a „viso- kosnyj god” jelölést használják (lásd M. Fasmer, Etimologičeskij slovar’ russkogo jazyka. Tom I. (A—D). Izdatel'stvo „Progress”. Moskva 1964, 320. o.). A „visokos- nyj” kifejezés az oroszban először 1280- ból van adatolva. Hogy e szó hangtani alakját jobban megérthessük, tudnunk- kell, hogy a klasz- szikus görög béta (oroszul „vita”, ebből van az orosz „alfavit”) betű hangértéke a későbbi fejlődés folyamán v lett. Ez a görög ún. ReuchEn-féle olvasata és érvényes az újgörögben is és az oroszban is. így lett például a görög „barbaros”-ból az oroszban „varvar” (barbár), a „symbolon”-ból „simvol” és a „Basileios”-ból „Vasilij.”. A hatvanöt hallgató közül egy sem írta le a „visokosnyj” szót helyesen. Huszonheten (41,6 %) „vysokosnyj” és harmincnyolcán (58,4 %) pedig „vysokostnyj” alakban rögzítették e kifejezést. Világos, hogy az orosz „vysokij” (magas) melléknév írott alakja játszotta itt a negatív szerepet, amelyben a v után jery-t (megfelel a szlovák y-nak) írunk. Láttuk azonban, hogy e két szónak etimológiailag nincs semmi köze egymáshoz csak a hangzásuk részben hasonló. Érthető tehát, hogy csak a nyelvjárásokban (a népi etimológia ugyanis szintén összefüggést lát a „vysokij” és a „visokosnyj” között) fordul elő a „vysokosnyj” alak. Végre meg kell még jegyeznünk, hogy az orosz szavak átbetűzésénél a szlovák transzliterációs szabályokat alkalmaztuk, mert a magyar átbetűzési rendszer nem tesz különbséget az у (orosz jery) és az i között. Mind a kettőt i-vel jelöli. Dr. Vojtech Pocci A szakmunkásképzés progresszív formája A fejlett szocialista társadalom építése, a rohamos tudományos-műszaki fejlődés növeli az igényeket a munkásság eszmei-politikai, elméleti és gyakorlati felkészültségével szemben. Ezért állandóan fokozni kell az általános, a politechnikai és a szakmai műveltséget. Szükségessé válik, hogy a közeljövőben már az átlagos munkás is teljes középiskolai végzettséggel rendelkezzen. A szakmunkásképző iskolákban a négyéves, érettségivel végződő szakok bevezetése az 1973/74-es tanévben kezdődött. A reszortok, a kerületi nemzeti bizottságok és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság javaslata alapján 1973. szeptember elsején 3 négyéves, érettségivel végződő szakmában indult a képzés A Távközlési Minisztérium számára telefonkezelőket, a Szlovák Iparügyi Minisztérium reszortjában üzemvegyészeket, a Szlovák Kereskedelmi Minisztériumnak, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottsága által irányított üzemek részére pedig pincéreket és felszolgálónőket kezdtek oktatni négyéves szakon. Az 1974/75-ös tanévben további hat szakmában vezették be kísérletileg a négyéves oktatást. Ezek: telekommunikációs berendezések műszerésze, elektronikus berendezések műszerésze, általános fémmegmunkáló, mérő- és irányítóműszerek kezelői, mezőgazdasági gépek mechanikusa és áruházi eladó. Ez a lépés az Általános Gépipari, a Szlovák Iparügyi, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi és a Szlovák Kereskedelmi Minisztérium reszortját érintette. Egyidejűleg 316
