Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-09-01 / 1. szám - Korček, Imrich: A természeti ismeretek új tartalma az alapiskola 4. osztályában / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének Tervezete

pontjából elsajátítsa azok gyakorlatban történő teljesítésének egymástól eltérő módját.

Az 1960-ban megjelent természeti ismeretek tantervében a természetismereti témák tartalmának értelmezése egyértelműen a szóbeli, passzív, a tanító és a tanuló közti reprodukciós jellegű munkára irányult. Mindez azt jelenti, hogy az új ismeretek átadásának és elsajátításának folyamatában azon statikus ismeretek mennyisége szabta meg a határt, amelyek a tanulót a hallottak, a látottak vagy az elsajátítottak reprodukálására kényszerítették. A természeti jelenségek, események leírására irányuló szóbeli és reprodukciós módszerek lehetetlenné tették a tanulók számára a lényegig történő eljutást; a természetben fennálló viszonyoknak és azok kölcsönös feltételezettségének meg nem értését okozták. így jutottunk el a természeti viszonyok megismeréséhez és a valós természet leírásához anélkül, hogy mélyebben megértettettük volna a természet általános jelenségét az ember számára. E néhány értékelő gondolat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tanulók a szóbeli módszer használatakor is alaposabb ismeretekre tegyenek szert, ez azonban leggyakrabban csak az osztály létszámának nagyon kis százalékáról mondható el. Sőt mi több: a munka folyamán ezeknél a tanulóknál is megnyilvánultak az önállótlan- ság és függőség jelei. Csak a tanulók mechanikus gondolkodásának fejlődésével kapcsolatos természettudományi témákba tartozó szóbeli koncepció negatív jegyeinek alapos ismerete teszi lehetővé számunkra a természeti ismeretek tantárgy keretén belül azoknak a változásoknak a megértését, amelyeket iskoláinkban a természeti ismeretek — és ezzel együtt a többi tantárgy — új tartalmának bevezetése idézett elő. A természeti ismeretek új tartalmára alapozva folytatjuk az alapiskola 4. osztályában azoknak a céloknak és feladatoknak a teljesítését, amelyet számunkra az ideiglenes tanterv szab meg. A természeti ismeretek további tananyagrészeinek megértése teszi lehetővé, hogy az osztályban a tanító és a tanulók a bevált módszerekkel dolgozzanak. Aktivizáló munkamódszerek és munkaformák segítségével és ezek érvényesítésével az oktató nevelő folyamatban — a szóbeli-logikai mérlegeléssel és az önálló gondolkodással — fokozatosan sikerül majd elvezetni a tanulót a természetről alkotott dinamikus ismeretek alakjában megnyilvánuló konkrét eredményekig. A tanuló az ilyen tevékenységben nem válik az egész megismerési folyamat passzív résztvevőjévé, hanem a természeti ismeretek céljainak konkretizálásában a tanítóval együtt olyan új értékek alkotója lesz, amelyek magukban foglalják az elsajátított ismeretek színvonalának új minőségét, ugyanakkor azokat a munka- módszereket és munkaformákat is, amelyek segítségével ezeket az ismereteket elsajátította. A természeti ismeretek témakörének bővítésében a tanuló munkájának jellemző vonása az önállóság, amely a természet megismerése és a benne való tájékozódás folyamán nyilvánul meg. Az elmondottakból következik a természeti ismeretek tanításának a célja, amely arra irányul, hogy alkalmassá tegye őt a világmindenség és a környezet szintézisének megalkotására — a tanulók korának megfelelő szinten — és a gyakorlati-műszaki beállítottságra.

A természeti ismeretek céljainak elérése érdekében a tanítás folyamán a gondolati és munkafolyamatok komplexumát fogjuk érvényesíteni, amelyek a tanulók számára elegendő példát és személyes élményt biztosítanak, s amelyek megfelelő impulzust adnak a természetben lezajló jelenségek iránti aktivitásuknak és érdeklődésük elmélyítéséhez.

A természeti ismeretek új tartalma az oktató-nevelő folyamatban megfelelő módszereket és munkaformákat igényel. Leginkább a kombinált módszerre gondolunk, amely párhuzamos alkalmazással aktivizálja a tanulót, fejleszti gondolati és munkatevékenységét, a természetről alkotott ismereteket hozzáférhetővé teszi, és segít ezeknek az ismereteknek a gyakorlati alkalmazásában. A tanítás e korsze20