Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-09-01 / 1. szám - Korček, Imrich: A természeti ismeretek új tartalma az alapiskola 4. osztályában / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének Tervezete

Az értékelés szempontjai:

— milyen gazdag a tanuló szókincse, s ezt hogyan tudja felhasználni mondanivalója kifejezésére,

— tud-e mondatokat alkotni és tartalmuk szerint helyesen kapcsolni őket,

— helyesen használja-e fel a különböző mondatfajtákat?

A fogalmazástanítás a 3. és a 4. osztályban lehetővé teszi a szlovák nyelvtan és olvasási órákon szerzett ismeretek és jártasság gyakorlati felhasználását. Szervezési szempontból javasoljuk a szlovák fogalmazásórát pénteken utolsó óraként besorolni az órarendbe. Ebben az esetben' gyakorlati formában összefoglalhatjuk a hét folyamán átvett tematikai egységet.

Fordította: Török Zsuzsa

Imrich Korček

A természeti ismeretek új tartalma

az alapiskola 4. osztályában

Az 1979/80-as iskolai évben minden alapiskolában, tehát a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 4. osztályában is befejezik a csehszlovák oktató-nevelő rendszer alsó tagozati átszervezését. Az alapiskola alsó tagozatának a feladatát a tantárgyak rendszere révén teljesítjük, s ezek között a természeti ismeretek tantárgy is új tartalommal szerepel. A tantervben megfogalmazott tartalmának struktúráját az egyes természettudományi ágak alapjaiból meríti. Megállapíthatjuk, hogy a természe- tf'ismeretek tartalmának a 3. és a 4. osztály tananyagában való elhelyezésére az elementáris és a tanulók korának megfelelő alapokon nyugvó természettudományi ismeretek egymást kölcsönösen kiegészítő rendszere jellemző. Ez egyben meghatározza az alapiskolában a tantárgy szerepét és küldetését, valamint helyét abban a folyamatban, amely a személyiség sokoldalú felkészítésére irányul, hogy megállja helyét a fejlett szocialista társadalomban.

Ennek a célnak felel meg az alan- vető tematikus egységek tartalma is, amely a 3. és a 4. osztályban a tanulóknak a környezeti ismeretek tanulása során szerzett ismereteihez kapcsolódik. A természeti ismeretek tartalmának megfelelő gradációját a környezetismeret természetismereti témáival szemben mindenekelőtt akkor tudatosítjuk, ha összehasonlítjuk tartalmuk célkitűzéseinek terjedelmét és intenzitását. Míg a környezetben a tanulók érdeklődése a legközelebbi természeti környezet példáira és jelenségeire irányult és az ezek közti legalapvetőbb viszonyokat magyarázta, addig a természeti ismeretek tantárgy koncepciójával és a tantárgy értelmezésével szemben támasztott követelményeknek olyan értelemben felel meg, hogy a természeti ismeretek tantárgy a tanító és a tanuló interakciói által — az érvényes pedagógiai és didaktikai elvekkel összhangban — saját területén bővíti, elmélyíti és pontosabbá teszi az oktatás és nevelés alapvető követelményeinek tartalmi telítettségét. Ezeknek az elveknek a szem előtt tartása a természeti ismeretek tanításában megköveteli a tanítótól, hogy tökéletesen ismerje az eddigi és az új koncepció lényegét, hogy összehasonlítsa és megértse azok különböző felfogását, s a célok szem19