Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-09-01 / 1. szám - Hegerová, Magda: A fogalmazástanítás a szlovák nyelv integrált rendszerében / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének Tervezete

Со sa vám najviac páčilo?

O čom bol ten program?

Ktorý program by ste ešte raz radi videli, prípadne počuli?

Jó, ha a fogalmazástanítás során felhasználjuk a problémamegoldás módszerét is. A 3. és a 4. osztály módszertani kézikönyvei tartalmaznak néhány idevonatkozó utasítást. Ilyen lehet pl. a már említett feladat, amikor a tanulók önállóan fejezik be egy bizonyos eseménysorozat vagy mese leírását, de a sorrendet meg is fordíthatjuk úgy, hogy elmondjuk az események oe- fejező részét, s a gyerekek kikövetkeztetik, leírják, hogyan is kezdődhetett. A feladat fontos részét képezi a motiváltság. A problémamegoldó helyzetek motiválják is a tanulókat, pl. az ilyen típusfeladatok esetén: Mit tennétek, ha leöntenének magatokat forró teával; ha megvágnátok az ujjato- kat; ha elveszne a kistestvéretek? Ezek a feladatok mozgatják a gyermekek fantáziáját,, érzelmeit. Helyes, ha szóbeli gyakorlatként szerepelnek, s még az órán közösen értékeljük is, mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból. Fordítsunk gondot a leggyakoribb hibák leküzdésére, teljes kiküszöbölésére. Ezeket az egyes iskolákban már régebben analizáltuk. Rávezetjük a tanulókat, hogy maguk keressék meg és javítsák ki a hibákat. A leggyakoribb hibák közé tartozik: az esetek helytelen egyeztetése, a grammatikai nemek felcserélése, a mondatok helytelen stilizálása, helytelen kifejezések alkalmazása (olyan igék, amelyeket a tanulók az anyanyelv analógiájára alkalmaznak, pl. metlujemj, a fogalmazási gyakorlat több vagy minden mondatát ugyanazzal a szóval kezdik. (Cez prázdniny sa budem kúpať. Cez prázdniny pôjdeme k-..) A ,,sa”, ,,si” visszaható névmás helytelen használata vagy teljes elhagyása.

A tanítók pontos információkkal rendelkeznek, jól ismerik a leggyakrabban előforduló fonetikai, morfológiai és stilisztikai hibákat. Ezért a fogalmazástanítás nem lehet ötletszerű, semmit sem bízhatunk a véletlenre. Az óra minden mozzanatát pontosan, céltudatosan megtervezzük. A tanítás folyamán egy konkrét nyelvi jelenség a stilisztikai gyakorlat kiindulópontja, ennek megvilágítására, helyes begyakorlására koncentrálunk. Már alsó fokon rávezetjük a tanulókat, hogy világosan, logikusan és pontosan fejezzék ki magukat, vagyis a nyelvi megnyilatkozás funkcionális szempontjait részesítjük előnyben. Ha célunk az, hogy tanulóink folyékonyan és fordulatosán fejezzék ki magukat, az idegen nyelv esetében ezt hosszas, rendszeres és lelkiismeretes gyakorlással érhetjük csak el. De elérhetjük. Sok múlik az alkalmazott módszereken; fontos, hogy a tantárgy különböző összetevőit változatos módszerekkel tanítsuk. Ez elsősorban a mondatmodellek állandó és változatos gyakorlását jelenti. De jelenti a mondatszerkezetek és a tanulók által használt szókincs változatosságát is. A szlovák nyelv szókincséből tájékozottan kell válogatniuk a mindennapi élet gyakorlati követelményeinek megfelelően.

Ha a gyerekek megtanulják helyesen, egyszerűen és világosan kifejezni gondolataikat, ez megkönnyíti számukra a helyes készségek és szokások kialakítását, a szükséges tudásszint elérését, a megkövetelt tananyag hiánytalan elsajátítását. A bevezetőben hangsúlyoztuk a szlovák nyelvnek mint tantárgynak integrált voltát. Ezt metodikai szempontból úgy fogjuk fel, hogy a tantárgy minden részterületének egyforma figyelmet szentelünk az órákon. A tanítási óra egyik célja épp az, hogy tanulóink már a 3. osztálytól fel tudják használni nyelvtantudásukat (ha ezt nevezhetjük így), gondolataikat áttekinthetően tudják elrendezni, kifejezni, helyesen és szépen leírni. Hogyan értékeljük a fogalmazástanítást?

A tanulók szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozását ajánlatos egy érdemjeggyel osztályozni. Az érdemjegy a tartalom és a forma együttes értékelésének eredménye.

18