Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-09-01 / 1. szám - Hegerová, Magda: A fogalmazástanítás a szlovák nyelv integrált rendszerében / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének Tervezete
a kedvezőbb nyelvi környezetben élőknek házi feladatul adhatjuk például, hogy otthon fejezzék be az órán megkezdett mesét vagy elbeszélt törté netet. A gyermek számára az óra legproblematikusabb része a fogalmazási gya korlat bevezető részének a megírása. Ha az óra elején olyan példamondatokat mutatunk be, amelyek szókincsét önálló munkáikban felhasználhatják, oldjuk a gyermekek feszültségét, és megkönnyítjük a fogalmazási gyakorlat legproblematikusabb részének a megírását. A bevezető mondatokat mindig hangsúlyosan, tagoltan, kifejezően olvassuk. A szocialista országok újabb tanterveiben a fogalmazástanítás, mint a nyelvtanítás legfontosabb része, az első helyre került. A nyelvtanítás folyamatában nagyobb óraszámot is szánnak rá, mint a nyelvtan vagy a helyesírás tanítására, s ezt azzal indokolják, hogy a stilisztikai gyakorlatok folyamán egyidejűleg fejlődik a grammatikai, a helyesírási és a kifejezőkészség. J. Ballay szerint, figyelembe véve a mindennapi élet gyakorlati követelményeit és a fokozatosság elvét, a fogalmazástanítást a rövid fogalmazások megírásának tanításával kellene kezdeni, mint pl. a meghívók, plakátok, jelentések írása, hírek, információkérés, -nyújtás, bemutatkozás, beszélgetés kezdeményezése, elveszett vagy talált tárgyak jelentése, igazolások írása stb. A szlovák nyelv tanítási óráin Ballay javaslatait bizonyos mértékig respektálhatjuk. A nyelv elsősorban kommunikatív funkciót tölt be, tehát helyes és indokolt ezeknek a fogalmazási formáknak a begyakorlása. A 4. osztály tanterve előír néhány praktikus gyakorlatot: üdvözlet, rövid levél, köszönő levél, gratuláló levél írása. Az információs adatokat a gyakorlati életből és az életben előforduló hely. zetekből merítjük, hogy tanulóink a rögzítetteket felhasználhassák a mindennapi életben is. Szándékos stilisztikai hibáknak a begyakorlandó anyagban nem szabad előfordulniuk, mert megtévesztik a tanulókat, és nem hoznak pozitív eredményt. Szétdobált mondatrészekből se alkottassunk tehát mondatokat. Leginkább a szituációs beszédgyakorlatokat ajánljuk, ezeknél a tanulók felhasználhatják nyelvi tudásukat, ügyességüket, spontán és aktív módon megnyilatkozhatnak. Hangsúlyt helyezünk az oktatási folyamat egynyelvűségére, az utasításokat is az ismert szavak felhasználásával közvetítjük. Sokat szemléltetünk, felhasználva a képes szótárt, a szemléltető faliképeket, a tankönyv illusztrációit stb. Az alapiskola 4. osztálya számára készült tankönyvben vagy a különböző gyermeklapokban találhatunk felhasználható vicceket, találós kérdéseket. Ezeket szeretik a gyerekek, de szívesen mondanak ők is hasonló vicceket, fejtörőket. Ne hagyjuk kihasználatlanul ezt a lehetőséget. Az órán elmondhatják és képességük szerint kiszínezhetik életük apró eseményeit, élményeiket is. Egy a fontos: minél többet beszéljenek, kihasználva az életben adódó természetes helyzeteket. Kommentálják hangosan a látottakat: a szemléltető képeket, az élet különböző eseményeit. Ha szükség van rá, ha a helyzet megköveteli, a fogalmazási órákon begyakorolhatunk bizonyos nyelvtani szabályokat is, pl. a helyhatározókat, a főnév és melléknév egyeztetést stb. Helyes, ha a nevelési célt, az óra tanulságát a tanulók maguk vonják le. Ezzel nemcsak gondolkodásukat fejlesztjük, hanem nyelvi készségüket is, és helyes mederbe tereljük ideológiai nevelésüket. Célunk az is, hogy rászoktassuk tanítványainkat, figyeljék a koruknak és nyelvi felkészültségüknek megfelelő szlovák nyelvű rádió- és tévé-adásokat. Itt az óvodások műsorára, az esti mesére, a Lastovicka-sorozatra gondolunk. Ez állandó része oktató-nevelő munkánknak, s a megfelelő motivációt is biztosítjuk, ha rendszeresen megkérdezzük: Ktoré slovenské programy ste v televízii sledovali? 17
