Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1980-01-01 / 5. szám - Tankó László: A tanulók irodalmi érdeklődése és műveltsége az év eleji felmérések alapján

szont, hogy még természettudományi könyvekről, lexikonokról is szó esett. Legtöbben a kalandregényeket szere­tik. A tanulók túlnyomó része a könnyű­zenét, tánczenét kedveli, a komoly ze­nét Bratislavában 13, Somorján 6, Du­naszerdahelyen 3 tanuló részesíti előnyben vagy legalábbis egy szint­re helyezi, egyformán szereti mind­kettőt. Az előbbi kérdéssel függ össze a hangversenylátogatás. A tanulóknak mintegy fele (48,95 %) még egyálta­lán nem volt hangversenyen, a többiek is alig egyszer-kétszer. Lényegesen jobb a helyzet a kép- és egyéb kiál­lításokkal kapcsolatban. A tanulók na­gyobb része szokott kiállításokra jár­ni. A tárgykör utolsó két kérdése alap­jában véve azonos jellegű; mindkét esetben egy, ill. két színészt, zeneszer­zőt és képzőművészt kellett a tanulók­nak megnevezniük. A magyar színé­szek és zeneszerzők felsorolásával nem volt probléma, bár a zeneszerzők közül elsősorban Liszt, Kodály, Bartók és Erkel nevét ismerik, elvétve Lehár Kálmán I., Petrovics E. nevével is ta­lálkozunk. A színészek egész sora sze­repel a felsorolásban, összesen 59 ne­vet írtak le, a leggyakrabban szerep­lő juhász Jácint, Lukács Sándor, Besse­nyei Ferenc, Bodrogi Gyulától egészen az egyszer-egyszer előforduló Kern Andrásig, Alrnási Éváig, Páger Antalig, Major Tamásig stb. A képzőművészetet, képzőművésze­ket már kevésbé ismerik. Bár Munká­csy. Szinyei-Merse Pál neve többször feltűnik a feleletekben, más képzőmű­vészekkel, Csók I., Izsó M., Paál L., Csontváry, Derkovits, Vaszarely, főleg maiakkal már csak elvétve találko­zunk. Míg a tanulók szinte mindany- nyian megneveztek két-két színészt (ahogyan kértük], két zeneszerzőt és képzőművészt már csak kevesen tud­tak felsorolni. Körülbelül hasonló a helyzet a szlo­vák, ill. a cseh művészek felsorolásá­val kapcsolatban is. A színészeket még viszonylag jól ismerik, egyet-egyet kellett megnevezniük, és ezt szinte mindenki teljesítette; összesen 31 szlo­vák és cseh színészt neveztek meg, leggyakrabban J. Kukura, M. Dočolo- manský, E. Vášáryová, J. Durdiak ne­ve szerepelt. A zeneszerzők felsorolá­sa már lényegesen gyengébben ment; nem lebecsülendő azonban, hogy a legjelentősebbeket, mint Smetana, Dvo- fák, Fibich, Janáček, Suchoň, Cikker, illetve Fulla, Bazovský, Majerník, Ben- ka nevét többen is felsorolták. A tárgykör kérdéseit a negyedik év végén szeretnénk megismételni, hogy összehasonlítás alapján képet nyer­hessünk a tanulók személyiségének alakulásáról és sokoldalú fejlődéséről. Részletes elemzésbe és következteté­sekbe itt most helyszűke miatt nem bocsátkozhatunk, bár tudatában va­gyunk annak, hogy némelyik kérdés­sel érdemes lenne külön-külön is fog­lalkozni. A második tárgykörben a következő kérdések szerepeltek: 1. Mely könyveket olvastad az alap­iskolában az alábbiak közül? Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Jó­kai Mór: A kőszívű ember fiai; Mik­száth: Elbeszélések; M. Kukučin: Csendes víz; B. Nemcová: Nagy- anyó; Móricz Zsigmond: Rokonok; P. Jilemnický: Garammenti króni­ka; J. Fučík: Üzenet az élőknek; B. Polevoj: Egy igaz ember. 2. Mit olvastál az alábbi íróktól? Jó­kai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdo­nyi Géza, Móricz Zsigmond, Mol­nár Ferenc. 3. Milyen könyveket olvastál a nyá­ron? 4. Milyen költeményeket tudsz könyv nélkül az alábbi költőktől? Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila. 5. Milyen költeményeket tudsz még fejből ezeken kívül? Az első kérdésben felsorolt kilenc mű az alapiskola két utolsó osztályá­nak házi olvasmányaiba tartozik. Az első négyet a nyolcadikban, a többit a kilencedikben kellett a tantervi elő­írás értelmében a tanulóknak elolvas­niuk. Más szavakkal, míg az első négy művet minden tanulónak olvasnia kel­lett, az utolsó négyet alapjában véve csak a kilencediket végzett tanulók 145

Next

/
Thumbnails
Contents