Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-09-01 / 1. szám - Párkány Antal: Internacionalista hagyományainkra emlékezünk
Dr. Park ány Antal " ’Г " - - -I — .......... - ----- ' , ■ ■ ■ ! ............... ............. ■ ......................- ■' - — Internacionalista hagyományainkra emlékezünk (Л Sz! ovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójára) Nemzetek, országok történelmében vannak olyan események, amelyekről nem csupán a kerek évfordulókon, hanem rendszeresen, évenként megemlékeznek. A Szlovák Nemzeti Felkelés is ezek közé a történelmi események közé tartozik. Ez év júniusában a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról megemlékező méltatások párhuzamot vontak e két kiemelkedő történelmi esemény internacionalista törekvései között, s azokat jelenünk célkitűzéseivel kapcsolták egybe. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára rámutatott arra, hogy: „Területünkön ez a köztársaság volt a proletárdiktatúra első állatna. Bár nem volt hosszú életű, történelmi jelentősége abban van, hogy először nyilvánított ki olyan elveket, melyekre a mát építhettük. Olyan szlovák, cseh, magyar és ukrán dolgozók közös internacionalista műve volt, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméjétől és a Magyar Tanácsköztársaság példájától fellelkesülten elhatározták, hogy a társadalom szocialista építésének útjára lépnek.“ Az emberek nevelésekor meg kell értetnünk, hogy bár nem a múltból élünk, de tudatosan építünk azokra a tartós értékekre, hagyományokra, amelyeket népeink, valamint hazánk történelmében a haladás képviselői által vezetett dolgozók teremtettek meg. A marxizmus történelmi jelentősége Lenin szerint abban is rejlik, hogy elsajátított és feldolgozott minden értéket, amelyet az emberi gondolkodás és kultúra története folyamán létrehozott. A kommunisták ezért joggal érezték és érzik magukat a legjobb forradalmi hagyományok örököseinek. Ilyen értelemben van szükség az emlékezésre, a történelem megidézésére. Mindenekelőtt azoknak a hagyományoknak az elevenen tartását kell szem előtt tartanunk, amely az egymásrautaltságra, a nemzeti gyűlölködés bármilyen formája elleni harcra, az egységes fellépés szükségességére: az igazi internacionalizmusra nevel. Az 1944. augusztus 29-én kitört Szlovák Nemzeti Felkelés is az internacionalizmusnak szintén ezt a bevált gyakorlatát követte. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetfelszabadító háború volt a megszálló német fasisztákkal szemben, de ezzel erős belső harcot is fellobbantott a hazai fasizmus ellen. A felkelőknek a német fasizmus ellen vívott nyílt harcban kétféle felfegyverzett erő állt a rendelkezésére: a felkeléshez csatlakozó hadsereg és a partizánok egységei. Céljuk a megszállók kiűzése, a fasizmus felszámolása volt. A partizánmozgalom kiemelkedő hadászati szerepet játszott a felkelésben, s a politikai kérdések megoldására is nagy hatást gyakorolt. A partizánokat a nép a párt hadseregének, kommunista hadseregnek tartotta. A partizánegységeket az SZLKP szervezte meg, s ezeknek az egységeknek az élén ll
