Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Bertók Imre: Az esethomonimia és az esetszinonimia a magyar nyelvben
1. 0 (zéró) 2. m 3. d 4. -a/e 5. (ujNk -(ii) Nk 0. -tok/-tek/-tôk 7. -uk/ ük 13. itok/itek 14. ik“ 8. k 9. im 10. -id 11. i 12. iNk (Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről. Gondolat. Budapest, 1976. 135. 1.) A szlovák nyelvben viszont csupán egy alanyesetet ismerünk, ezt tartja a szakirodalom casus absolutusnak abban az esetben, ha az esetvégződése zérus morfémás (plot + ü). Az alaktan a viszonyító eszközök elhelyezkedését a magyar nyelvben a következő fontosabb csoportokra osztja: főnév (névszó) + esetragmorféma — házban, főnév (névszó) zéró morfémás casus absolutusban + egyszerű névutó — a hegy mögött, ragmorfémás főnév (névszó) + rangvonzó névutó — át az erdőn, túl a parton, főnév (névszó) + birtokosszemélyjel + esetragmorféma — íróasztalomhoz, kertetektől, főnév (névszó) + birtokos személyjel + egyszerű névutó — gépkocsija mellé, főnév (névszó) + birtokos személyjel + esetragmorféma + ragvonzó névutó — alkotásodhoz képest. A viszonyító elemek elhelyezkedése a szlovák nyelvben: főnév + esetragmorféma — lesom, elöljárószó + főnév zéró morfémás esetben — pre plat, elöljárószó + esetragmorfémás főnév — do dediny, körülírt konstrukciók + főnév + esetragmorféma — počnúc dnešným dňom, na základe rozhodnutia, bez ohľadu na vek. Az esethomonimia ugyan ritkább nyelvi jelenség a magyar nyelvben, mint a szlovák nyelvben, de találkozhatunk vele a magyar nyelvben is. Formális szempontból homonimia áll fenn az -n esetragmorfémás superessivusi esetet tartalmazó következő mondatokban: A kéményen a gólya kelepek A fiatalok a tanácsházán esküdtek. Szementikailag azonban oppozíció áll fenn a két mondat -n esetragmorfémás superesivusi esete között, mert az első mondat külviszonyt, a második mondat belviszonyt jelöl. Ugyanezt láthatjuk a -nál-, nél esetragmorfémás adessivusi eseteket tartalmazó következő mondatokban: Egy katona állt a háznál. Egy megveszekedett fillér sincs a háznál. Formailag itt is homonimia van, de szemantikailag oppozíció (szembenállás). Az első mondat adessivusa körülményt, a második mondaté viszont belviszonyt jelöl. Eszerint az adessivus egyaránt kifejezhet egyedi és általános helyviszonyt. Az esetszinonimia az agglutináló magyar nyelvben gyakori jelenség, ami annak tudható be, hogy a magyar névszók gazdag esetrendszerrel és névutó- rendszerrel rendelkeznek. Nem a teljesség és a rendszeresség igényével nézzünk körül előbb az esetragmorfémás, maid a névutós és a névutószerű esetek szinonimiáinak háza táján. Homály ült a szobán, a bútorok sötéten gubbasztottak. Falun vagy városon lesz majd a lakásom. Egyedül lakom ócska szobán. A szomszédunk az erdőn dolgozik. A felesége az irodában gépírónő. A mondatokból világosan láthatjuk, hogy az -n, -on, -en, -ön esetragmorfémás superessivus szinonimája a -ban, -ben esetragmorfémás inessivusnak. A menyem a tanácsházára került. Befordultam a konyhára. Ez a kislány megy a kútra. A kiskorú leányt a lakására csalta. A -ra, -re esetragmorfémás subla- tivus szinonimája a -hoz, -hez, -höz esetragmorfémás allativusnak és a -ba, -be esetragmorfémás illativusnak. Nagy tekintélye volt a háznál. Nem tudjuk, hogy mi játszódott le a karhatalmi alakulatoknál. A kutatóintézetnél dolgozott már tíz éve. A -nál, -nél esetragmorfémás adessivus szinonimája a -ban, -ben esetragmorfémás inessivusnak. 39
