Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1979-02-01 / 6. szám - PE: Könyvekről / Könyvekről - Rubovszky Kálmán: Könyvekről

Könyvekről Cinege, cinege, kismadár,,, Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek BORSAI—KOVÁCS: RTV — MINERVA, Bp. 1976; 23,Ft Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik környezetükről testileg mindent megkap­nak: tápláló ennivalót, szép ruhákat, gon­dos orvosi felügyeletet, de édesanyujuk, gondozójuk nem foglalkozik velük, nem beszélget hozzájuk, nem dalol nekik, nem játszik velük, és nem hagyja őket is meg­nyilatkozni, kérdéseikre nem válaszol, él­ményeiket, megfigyeléseiket nem mesélte- ti el, társaikhoz képest szellemileg vissza­maradnak, érzelmi világuk elszegényedik, vagy ki sem fejlődik, beszédkészségük, szókincsük is szegényes, tökéletlen lesz. Az emberi beszéd bevilágítja a kisgyer­mek számára a még ismeretlen és olykor félelmes világot. Különösen a hozzá kö­ze] álló, könnyen érthető, életéhez tartozó eseményekkel kapcsolatos népdalok, mon­dókák. A könyv kisgyermekeknek szánt mon- dókákat, játékokat tartalmaz. Gyermeke­ink sokoldalú és harmonikus fejlődése ér­dekében kismamáknak, nagymamáknak, óvónőknek ajánljuk az említett könyvet. PE Szabolcsi Miklós Erik a fény című könyvéről (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, 801 old.) A magyar irodalmi tudomány egyik eseménye volt a közelmúltban, hogy megjelent a neves irodalomtudós, a József Attila-specialista Szabolcsi Mik­lós, könyve: Az Érik a fény. A könyv a szerző, József Attilának szentelt életrajzi monográfia soroza­tának második kötete. Bizonyára isme­rős irodalomtanáraink számára, hogy az első rész 1963-ban látott napvilá­got s ennek címe Fiatal életek in­dulója. Ľ másfél évtizedes könyv Jó­zsef Attila pályakezdéséről ad igen vi­lágos, határozott képet a költő szüle­tésétől egészen 1923-ig. Talán nem árt, ha emlékeztetőül visszapillantunk a régebbi könyv, az első kötet, fontosabb csomópontjaira. Indításként megtudtuk, milyen csa­ládból is érkezett a költő apja és any­ja, betekinthettünk a gyermekkor ke­serves éveibe, az érzékeny és fogé­kony élet biztonságos fogódzóinak szertehullásába és a makói évekbe, ahol barátokra is lel. Végül olvashat­tuk a szerző finom észrevételeit az in­duló József Attila és a kor légkörének összefüggéseiről. Elcsodálkozhattunk azon, hogy milyen korán vált éretté ez a, szellem világából kitaszítottak közül jövő költő, akinek szinte min­dig, és büszkesége ellenére is, kegye­lemkenyéren kellett megszerezni a 188

Next

/
Thumbnails
Contents