Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-02-01 / 6. szám - Szeberényiné Z. Judit: A pályaorientáció / Figyelő
lyaorientációjának megjavítása érdekében. Hangsúlyozza a pályaválasztás rendkívül fontos gazdasági és politikai, pedagógiai vetületeit. Az iskolák a pályaorientációt az oktató-nevelő tevékenység szerves részeként kell, hogy végezzék, a tanórákon túlmenően ki Ivpll aknázni az iskolán kívüli nevelés formáit, eszközeit is. A Cseh Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma módszertani utasításában külön fejezetekben foglalkozik az iskolaigazgatók, a pályaválasztási felelősök, az osztályfőnökök, az egyes tanítók, illetve a Szülők ás Iskolabarátok Szövetségének a feladatai val, teendőivel. (K prohloubení profesionálni orientace a výchovy к volbé povolání na základních devítiletyrh školách a gvmnáziích, 1973, 2. szám, 55—57. old.] A pályaorientáció eredményességének egyik feltétele a tanulókkal folytatott egyéni foglalkozás. A tanítónak számos lehetősége van tanítványai alapos, egyéni megismerésére, melynek alapján fokozhatja nevelőhatásának hatékonyságát. Meglehetősen időigényes, s tulajdonképpen maradéktalanul nehezen realizálható ez, rendszerint csak akkor kerül sor az egyé ni gondoskodásra, amikor komolyabb nevelési problémák merülnek fel az oktato nevelő munka során. A mindennapi gyakorlatban akkor kezdenek többnyire egyénileg foglalkozni a tanulókkal, amikor a tanulásban, az ismeretelsajátítás folyamatában, esetleg a tanuló magatartásában hibák merülnek fel. Minden tanulónak szüksége van egyéni bánásmódra! Persze akadnak olyanok is, akiknél már a 6., 7. évfolyamban kikristályosodik, milyen pályára is szeretne menni, s nem is nagyon téríthetők el a választott útról. A problémamentesség azonban ezeknél a tanulóknál is csak látszagos nagyon sok esetben, mert nincs meg a kellő összhang az elvárás és az adott feltételek között. A legfőbb figyelmet azokra a tanulókra fordítjuk, akiknek különféle okok miatt igen korlátozott számú pálya között van lehetősége választaniuk, valamint azokra a problémás esetekre, amikor a gyermekek képességei, vagy a nemzetgazdaság szükségletei miatt a pályaválasztás teljesen irreálisnak tűnik. A utóbbiak esetében általában az előző korszak nevelési hiányai csúcsosodnak ki, s a legnehezebb a problémát megoldani. Megelőzését helyes pedagógiai propagandával, a nevelés sokrétű megvalósításával érhetjük el. (Dr. F. Vavruška: Individuálni péče o žá- ka na základní škole. 1978, 1. szám, 26— 28. oldal.) MAGYAR PEDAGÓGIA A pályaválasztási érettség vizsgálata minden pályánál, a tanítói pálya esetén is fontos. A hivatástudat kialakulása, döntésük megalapozottsága igen sok paramétertől függ. A pályaválasztási érettség esetén a pálya- és iskolaválasztás helyes és adekvát, a fiatal számára a pályaazono sulás nem jelent különösebb problémát. A pályaválasztási érettség hiánya esetén különböző problémák merülhetnek fel a már felvett, tanulmányaikat végző tanítójelölteknél. A tanítói pályára jelentkező déldunán túli magyar fiatalok körében végzett pályaérettségi kutatás többek között a vá lasztás motívumait tárta fel. A sorrend a következő: 1. szereti a gyermekeket (59,6 százaléka), 2. Szeretne tanítani (34,4 %), 3. Kedvenc tanára hatására (11,7 %), 4. Gyermekkori vágya (8,8 %), 5. Korábbi tapasztalatai során megszerette (ifivezető volt , üdültetés, táborozás, 9,2 °/o), 6. Mert más egyetemre, főiskolára nem vették fel (11,5 %), 7. Tetszik e hivatással kapcsolatos életmód (6,7 %), 8. Nem akar más, csak nevelő lenni (4,6 °/o). A nevelői hivatás, magatartás, beállítódás, ha a rangsorban az 5. és 8. motivációt értelemszerűen összegezzük, úgy ez a tulajdonképpeni harmadik helyet foglalja el. A vizsgálat alapján a szerző a következő tartalmi konzekvenciákat fogai mazta meg: A tanítói pálya ismeretére vonatkozóan elég nagy tájékozatlanságot árultak el a fiatalok, a középiskolai tanulmányok során konkrét tanítói pályaismeretre kellene szert tenniük, mint azt néhány középiskolán meg is valósítják. A felvett hallga tók legnagyobb részét meg kell tanítani a helyes és a gazdaságos tanulás módszereire. A fiataloknál hiánvzó pályapszichológiai ismeretek és beállítódás, nézőpont mielőbbi pótlásával elősegíthejtük a beválásnak, a pályán való sikeres működés feltételeként elsajátítandó módszertani és elméleti ismeretek fontosságának a beismerését, ezirányú érdeklődésük felkeltését és mélyítését. (Schmidt Ibolya: A pályaválasztási döntés érettsége tanítóképző főiskolára jelentke ző dél-dunántúli fiataloknál. 1978, 3—4. szám, 365—377. old.) Dr. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT 187
