Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1978-09-01 / 1. szám - Hegerová, Magda: A szlovák nyelvkönyv használata az alapiskola 3. osztályában / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének tervezete

még nem is értené a szöveget. Persze a mi véleményünk az, hogy amit tartósan emlékezetünkbe akarunk vésni, azt meg is kell értenünk. Ezért fontos: a tanító minden taítási órán jelöljön ki 1—2 mondatot könyv nélküli tanulásra.

Az egyes témakörökben közölt mon- dókák, versikék szorosan összefüggnek a kiinduló szöveg tartalmával, a nyelvtani anyag megszilárdításával, a nevelő céllal. Nagy súlyt kell helyezni a hangos és értelmes olvasásra, a helyes kiejtésre. Amit könyv nélkül szóról szóra akarunk elsajátíttatni, az gyakrabban, rövid időközökben kell ismételteim. Ezzel szemben, ha egy jelenséget túlságosan hosszú ideig gyakorolunk, az összpontosító képesség lanyhul. Azért a memoriter begyakorlásában fontos, hogy a tevékenység módjait változtassuk. Egészében arra törekszünk, hogy a gyermek szívesen tanuljon, hogy a tananyag érdekelje, örömet szerezzen neki. Ezt csak a gyermek világához közelálló módszerekkel lehet elérni.

A tankönyv, illetve a munkafüzet illusztrációjának fontos motivációs és funkcionális szerepe van. Megszilárdítja a tanulási folyamat esztétikai és didaktikai oldalát, ezért megfelelően kell felhasználni. A történést kifejező képek sorozatát, amelyek rendszerint az egyes témakörök után helyezkednek el, kiindulási alapul kell felhasználni összefüggő fogalmazásfajták stilisztikai feldolgozásához, ilyen pl. a 25. témakör — Čo robili deti v jednotlivých ročných obdobiach — Со robili Anička a Miška ( 30. témakör] és а Со robí mamička ráno (32. témakör] stb. Igyekezzünk minden képből az elsajátított szókincs alapján a maximumot (legalább 4 mondatot) elérni. A többi kép szemléltetéssel szilárdítja meg a szókincset, pl. Takto sa starám o svoje zdravie, Mamička má sviatok, témával kapcsolatban e téren a szókincs megszilárdítását szolgálja. A helyzetképeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ezeket is felhasználhatjuk.

Az olvasás a szlovák nyelv integrált tanításában jelentős szerepet játszik a 3. osztályban. Az anyanyelven szerzett készségekből, valamint a 2.

osztály 2. félévében a szlovák betűk ismeretének jártasságából indulunk ki. A szerzők a szövegek válogatásakor didaktikai szempontból megfelelő számú új szót és kifejezést iktattak be. Az olvasásában érvényesül a részben redukált direkt módszer. Az olvasás révén fejlesztjük a magyar nemzetiségű tanulók beszédtechnikáját is (tehát az anyanyelvi beszédtechnikát is a vokálisok helyes ejtésének gyakoroltatásával, a különböző nyelvtörők tanításával stb.), valamint helyes kiejtését, hangsúlyozását, beszéddallamát. Ebben az osztályban az olvasás célja valamennyi típusú szótag automatizálásának elsajátítása, egyszerű szavak folyékony olvasása. Fokozott figyelmet szentelünk a mondattartalom megértésének. Továbbá súlyt helyezünk arra, hogy a tanulók hangos olvasása jól hallható és értelmes legyen. Kezdetben olvassanak lassan, hogy megértsék a mondat tartalmát. Fokozatosan aztán lerövidítjük a szavak közti szüneteket, pl. a főnevek és melléknevek kapcsolásakor. Megköveteljük a nehezebb szavak helyes kiejtését is. A tanító példamutató olvasása alapján a tanulók elsajátítják a helyes szóhangsúlyt és a mondatoknak megfelelő ütemekre való tagolását. A

3. osztályban követelmény az olvasás ütemének meggyorsítása. Míg a tanulók a 2. osztályban audoorális szempontból előkészített szövegeket olvastak, a 3. osztályban csak félig előkészített szövegeket olvasnak, ahol az ismeretlen szavakat, a szókapcsolatokat, a hangzócsoportokat már előre begyakorolják. Az iskolai év végén a tanulók fokozatosan áttérnek a csendes, értelmes olvasásra. Ez ebben az osztályban azt jelenti, hogy a tanulók figyelemmel kísérik a tankönyvben a tanító olvasását, vagy a magnóra, illetve gramofonra feljátszott szöveget. A tanítónak ügyelnie kell arra, hogy a tanulók a lehetőség szerint szó szerint ismételjék az olvasott szöveget. A tanulók hallását felolvasással, előadással, a rádió gyermekműsorainak hallgatásával fejlesztjük. A kifejező olvasás begyakorlásával felkeltjük a tanulók figyelmét a nyelv hangzási sajátosságaira (rímek hallgatása, kifejez9