Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1978-09-01 / 1. szám - Hegerová, Magda: A szlovák nyelvkönyv használata az alapiskola 3. osztályában / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének tervezete

jából megfelel a tanítási hetek szá­mának az iskolai év folyamán, beleért­ve a tananyag szeptemberi és júniusi ismétlését. Minthogy a tantárgy tanításában eb­ben az osztályban a direkt módszer a kötelező, a tankönyvszerzők úgy ér­vényesítették ezt a módszert, hogy a kiinduló (bázis) szövegeket nem a nyelvtani anyag, hanem a beszélt nyelv alapján állították össze, tehát ez áll a tanítás középpontjában. A kiinduló szöveget alkalmazzák dramatizálásra. párbeszédre és a tanulók önálló meg­nyilvánulására. A tankönyv teret nyújt a tanulók önálló munkájához, különö­sen a tanulópárok számára, de a cso­portos munkához is. Két-két tanuló felváltva kérdéseket tehet fel egymásnak és válaszolhat rá­juk, a tanító mindezt csak irányítja. Ilyen pl. n 13. gyakorlat — Aká býva zima. Itt kijelölhetünk az olvasáshoz 6 tanulópárt elbeszélővel és a szöveg­hez kapmsolt kérdéseket szintén tanu­lójárok dolgozhatják fel. Csoportos munka számára választhatjuk a követ­kező szöveget, pl. az 1. csoport össze­állít egy összefüggő szöveget arról, hogyan öltözködnek a lányok télen, a 2. csoport 3 hasonlatot ír a téllel kap­csolatban, a 3. csoport a tanítóval fel­dolgozza a nyelvtani anyagot (szemé­lyes névmások). A nyelvtani anyagot a kiindulási szövegből kell levezetni, felesleges részletes magyarázat nél­kül. A szlovák nyelv sajátosságait a ta­nulóknak az illető jelenség bemutatá­sa után — elsősorban gyakorlati alkal­mazással — kell elsajátítaniuk. A nyelvtani jelenségekre vonatkozó va­lamennyi szabályt és gyakorlatot bizo­nyos élethelyzetekbe soroljuk, és eb­ből a tényből kell gyakorlatunkban kiindulni. A szövegek után sok gya­korlatot és kérdést találunk, amelyek alkalmat adnak a játékos tanítási for­mák alkalmazására. A gyermekek na­gyon szeretnek színházat játszani. Ezt az érdeklődésüket az ún. dramatizált beszédben használjuk ki. A tanulók beleélik magukat a helyzetbe, és így beszédüknek természetes ritmusa, hangsúlya, lejtése lesz. Erre a célra jól felhasználhatjuk pl. az iskoláról, a pionírgyűlés, az orvosi látogatás, a háztartásban való segít­ség témájából merített helyzetgyakor­latokat. Módszertani szempontból igen szemléletesen dolgozták ki ezt a kö­vetelményt a 20. témakörben a Zahraj­me si c. szövegben, amely bevezeté­sül is szolgálhat további hasonló szö­veg feldolgozásában. Motivációs kér­déseket tartalmaz, bemutat egyes szük­séges segédeszközöket, játékokat, mon- datmodelleket és szókincset. A gyakorlatok és a feladatok lehető­vé teszik a tanítók számára a tanulók ismereteinek és nyelvkészségének fo­lyamatos ellenőrzését. Főképp a mun­kafüzetekkel végzett munkára gondo­lunk. A munkafüzetet a szerzők úgy állították össze, hogy a tanulók a fel­nőttek segítsége nélkül használhatják. A gyakorlatokat példákkal, megoldási utasításokkal támasztják alá. A vála­szok önálló stilizációt igényelnek, nemcsak igen-nem kiegészítést. A kér­dések megfogalmazása a tanulók ko­rához mért, és az előző ismereteikhez kapcsolódik. A gyakorlatok felépítésé­nek szükség esetén lehetővé kell ten­nie a tanulók számára, hogy bepótol­ják az elmulasztott tananyagot. A gya­korlatok rávezetik a tanulókat az ön­álló válaszadásra, állító és tagadó mondatok alkotására, az elsajított szó­kincs, valamaint frazeológiai fordula­tok és mondatszerkezetek használatá­ra. Igyekezzünk itt is természetes kom­munikációs helyzetek kialakítására. Ezek keretében a tanulók önállóan tesznek fel kérdéseket és válaszolnak rájuk. Kerüljük az elszigetelt kérdések és válaszok alkotását. Minden tanító azt szeretné, hogy ta­nulói megértsék és alaposan emléke­zetükbe véssék a tanterv keretében ismertetett tananyagot. Ha az anyagot bizonyos eseménysorba soroljuk, meg­gyorsítjuk ezt a folyamatot, és fokoz­zuk a bevésést. Ezt az elvet nap mint nap alkalmazzuk a tankönyvben talál­ható sok-sok mondóka, versike, kiol­vasó, dal felhasználásával. Követelmé­nyeink az ilyen korú gyermekek adott­ságain alapulnak — a mechanikus em­lékezeten, a szöveg jó és gyors bevé­sésén. A gyermek a mechanikus is­métléssel akkor is könnyen tanul, ha 8

Next

/
Thumbnails
Contents